„Reményeink szerint minél tovább életképesek maradhatnak az intézkedéssel a bajban lévő mezőgazdasági ágazatok” – válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére az Agrárminiszté­rium. Ismertették, a bérköltség utáni adómentesség egyelőre június végéig érvényes, illetve adott esetben a veszélyhelyzet megszűnésig alkalmazható intézkedéscsomag ehhez nagy mértékben hozzájárulhat. A kormány olyan – három ütemben megvalósítani tervezett – gazdaságvédelmi akciótervet dolgozott ki a válság káros hatásainak kezelése érdekében, amelynek legfőbb célja, hogy annyi munkahelyet hozzunk létre, amennyit a koronavírus-járvány tönkretesz. Az Orbán-terv első ütemében döntött a kormány többek között a társadalombiztosítási járulékcsökkentésekről, a kisadózó vállalkozások adótámogatásáról, a bankhitelek törlesztésének felfüggesztéséről is.

Az akcióterv második szakasza – egy gazdaságvédelmi alap létrehozásával – öt különböző programon keresztül kíván segítséget nyújtani a munkahelyek megőrzésében. Így például rövidített munkavégzésnél az állam átvállalja a munkaadóktól a bérköltségek egy részét, a vállalkozások likviditásának fenntartásában például kamat- és garanciatámogatással segítséget nyújt a beruházásokhoz. Az adórendszert érintő újabb intézkedések – mint például az áfa-visszaigénylések felgyorsítása – szintén a gazdasági szereplők likviditási helyzetét segíti.

Tekintettel az agrárium erős európai uniós szabályozására, számos javaslatot tettek az Európai Bizottságnak, amelyben rendkívüli intézkedések végrehajtását kérték több tagállammal közösen. A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló beruházási típusú projekteknél a veszélyhelyzet következményeinek enyhítése érdekében megtett minden olyan lépést a minisztérium, amelyet saját hatáskörben megtehetett – közölték.

Az agrártárca felhívta lapunk figyelmét, hogy a vendéglátás és a turizmus visszaesése öt szereplőt érintett leginkább – dísznövény-kertészet, szőlő- és borágazat, pálinkatermelők, kisüzemi sörfőzdék, vadgazdálkodási ágazat –, így ezen ágazatok problémáit kellett elsőként kezelni. A dísznövény-kertészetek nagy része mikro- és kisvállalkozás. Éves árbevételük mintegy hetven százalékát a már­ciustól májusig tartó tavaszi fő értékesítési időszak adja, az elmaradt vásárlások később már nem valósulnak meg. Az egynyári és balkonnövényeket termelő cégek nem tudják értékesíteni a termékeiket, ezért – forgótőke hiányában – nem tudják kifizetni az őszi és jövő tavaszi újrainduláshoz szükséges szaporítóanyagot. Miután jellemzően nincsenek tartalékaik, kénytelenek elbocsátani dolgozóikat, annak ellenére, hogy a meglévő növényállomány gondozására továbbra is szükség van – hangsúlyozták.

A tárca kifejtette, a koronavírus-járvány nehéz helyzetben, egy túltermelési válságot követő kilábalás legelején érintette a magyar szőlő- és borágazatot. Az elsődleges adatok szerint a járvány kapcsán életbe lépett kijárási korlátozások pont a fellendülés kulcsát jelentő szegmensben okozták a legnagyobb bevételkiesést a vendéglátóiparban. Így azok a kis- és közepes méretű borászatok különösen érintettek, amelyek zömében ebben a szektorban, valamint helyben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik termékeiket.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a pálinkaelőállító kereskedelmi főzdék üzemméret, alkalmazottak, forgalom tekintetében is inkább a kisméretű vállalkozások közé tartoznak, értékelési szempontok függvényében a kiegészítő tevékenységekkel csak egy-két vállalkozás éri el a közepes méretet. Értékesítésük kilencvenöt százalékban regionálisan történik, nagyrészt a vendéglátóiparban, vagyis helyi éttermeknek, szállodáknak, kávézóknak. A pandémiás helyzet miatti zárlat elsősorban a turizmust és a vendéglátást érintette, de a repterek lezárása is a pálinkatermelők értékesítési lehetőségeit szűkítette. Kiemelték, hogy a kisüzemi sörfőzdék piacának hatalmas kitettsége van a vendéglátóipari szektorban, ugyanis szervesen kapcsolódnak a vendéglátáshoz. A legtöbb főzde rendelkezik saját vendéglátó hellyel, vagy kitelepül a fesztiválokra. A kisüzemi sörfőzdék döntő többsége vendéglátás-központú értékesítést folytat, ez irányú részesedésük a bevételük akár kilencven százalékát is meghaladja. A járvány miatt bevezetett korlátozások következtében napi működésük került veszélybe, már sokszor maga a fennmaradás a tét.

A kisüzemi sörfőzdék piaca viszonylag fiatal, így ezek a főzdék még nem tudtak megfelelő tartalékokat felhalmozni, alapvetően beruházási fázisban vannak, ami tőkeigényes. Tartalékaik szűkösek, ebben a rendkívüli helyzetben sokkal hamarabb – szinte azonnal – leépítésekre, elbocsátásokra kényszerülnek. Vállalkozásaik nagymértékben a szakképzett és fizikai munkaerőn alapulnak. Gyártástechnológiájuk a kézműves termékek természetéből adódóan csak kis mértékben automatizált. A hazai kisüzemi sörfőzdék főleg családi vállalkozások, és kivétel nélkül magyar munkaerőt foglalkoztatnak.

A vadgazdálkodási ágazat a külföldi bér­vadászat elmaradása okán olyan súlyos problémák előtt áll, melynek kezelése nélkül rendkívüli nehézségek jöhetnek mind a vadgazdálkodás, mind a kapcsolódó társágazatok, a mezőgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a természetvédelem vonatkozásában is – nyilatkozta a tárca.

A minisztérium emlékeztetett, hogy az év végéig megkötött Agrár Széchenyi Hitel új szerződéseknél a felvehető hitel maximumát a jelenlegi százmillió forintról kétszázmillió forintra növelték, az agrártárca költségvetési forrásaiból jelenleg is nyújtott kamat- és kezességi díjtámogatás száz százalékra nőtt, valamint vállalták a hitelek megkötésével, fenntartásával kapcsolatos egyszeri költségek – a regisztrációs díj, az értékbecslés, az egyszeri szerződéskötési díj, a közjegyzői díj és a bírálati díj – száz százalékának megtérítését.

A minél olcsóbb és könnyebb hitelhez jutást segítő lépések közé tartozik, hogy döntés született az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által a hitelekhez nyújtott kezességek díjainak csökkentése érdekében az e díjakhoz nyújtott minisztériumi költségvetési díjtámogatás 0,75 százalékra emeléséről – hangsúlyozták.

Az agrártárca kiemelte, az általuk létrehozott Munkaszuret.hu oldallal elsősorban az a célja, hogy a jelenleg már meglévő munkahelyeket be tudják tölteni, és pótolni tudják a járvány miatt kieső idénymunkásokat is, mert mintegy hetvenötezer külföldi vendégmunkás fog hiányozni a rendszerből idén. A portál egyszerre kínál megoldást a más ágazatokban munkájukat veszítő embereknek és a munkaerőhiánnyal küzdő gazdáknak, főként a nagy kézimunkaerő-igényű ágazatokban. Emellett a tárca kezdeményezte a mezőgazdasági egyszerűsített munkavállalás szabályainak kedvezőbbé tételét. Ennek eredményeként rugalmasabbá váltak az agráriumban az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. A mezőgazdasági termelés zavartalan biztosítása érdekében, foglalkoztatást segítő módosításokat vezetnek be.

A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatban az alkalmi és idénymunka esetén idén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt éves időkorlátot százhúszról száznyolcvan napra emelték mind az idénymunka, mind az alkalmi és idénymunka együttes alkalmazása esetén. További jelentős könnyítés, hogy az alkalmi munka havi maximális időtartama a korábbi tizenöt napról húsz napra emelkedett. Ezen intézkedések érdemben hozzájárulnak a mezőgazdaságban a nyári hónapokban jelentkező megnövekedett munkaigény jobb ellátásához, ezzel segítséget nyújtva az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak.

További segítséget jelent, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként elérhető a munkahelyvédelmi bértámogatás, melyet a vállalkozások, köztük a mezőgazdasági vállalkozások is igénybe vehetnek – fűzték hozzá.

magyarnemzet.hu