Idehaza 4,5 millió sertés levágása történik évente, viszont idén 150 ezer hízóval növekedhet ez a vágásszám az év végére. Jelentős mértékben csökken az import malac számának a mennyisége is, hiszen a hazai kocatartók olyan színvonalon és áron tudnak termelni a beruházásoknak és az új genetikának köszönhetően, hogy kiszorítják az importot. Vagyis: ugyanazt Magyarországon is megkapják, mint külföldön. Emiatt a gazdálkodók a malacértékesítésből megerősítették a pozíciójukat és a hazai ellátást is egyre inkább tudják biztosítani.

 

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója egy komoly veszélyre hívja fel a figyelmet: az unió a kínai elektromos autókra vámot vetett ki, ami miatt a kínai piac válaszlépésként vizsgálja, hogy az európai sertéshús mennyire van államilag támogatva. Jelenleg ennél többet nem tudni, de ez mindenesetre válaszlépésnek is felér a későbbiekre nézve.

 

-Uniós átlagban tavaly - egy-két ország kivételével - mindenhol jelentősek voltak az állománycsökkenések. Az idei év első felében azonban stabilizálódott az állatállomány azok után, hogy az értékesítési csatornák átrendeződtek, és Kína helyett más országokat is felfedeztek maguknak azok a tenyésztők, akik az afrikai sertéspestismentes területekről képesek szállítani. Ide tartozik Spanyolország, Hollandia, Dánia: ők produkálták az uniós kibocsátás nagy részét. Átrendeződött az exportpiacuk, ami azért fontos Európában, mert 20 százalékos többlettermelés van, amit valahol le kell vezetni. Ez a spanyoloknak köszönhető, hiszen náluk volt az egyetlen érdemi állatállománynövekedés, ami az elmúlt öt-tíz évben történt. Az összes többi országban jelentősen csökkent az állomány –összegezte az ügyvezető igazgató.

 

Mindhárom előbb említett ország megfelezte a Kínába irányuló exportját, és más országokat talált magának. A spanyol növekedés olyan nagy volt, hogy kompenzálta például a németországi csökkenést, és az elmúlt három fél évben Magyarországon is jelentős mértékű kocaállomány-növekedés figyelhető meg. Számokban ez 15 ezer fős növekedést jelent másfél év alatt.

 

Tavaly tehát eredményes évet zárt a sertéságazat, amire a 2022-es válság után senki sem számított. Csökkent nyugaton a kocaállomány, és emiatt idehaza magasabb lett az értékesítési ár, sőt azt sem gondolták az érintettek, hogy tavaly olyan jó lesz a termés, ami előtte tragikus volt. Ha még egy olyan év következik 2023-ban, mint két éve, akkor az állattenyésztők nagy része abbahagyta volna a munkát a magas takarmányárak miatt. Szerencsére tavaly a takarmányárak leestek, a felvásárlási árak pedig emelkedtek.

 

Ettől függetlenül óvatosak az állattenyésztők, ugyanis a beruházásokba azonnal még nem vágnak bele, hiába vannak pályázatok. Átlagosan 650 forint a felvásárlási ár, amivel elégedettek, de az idei takarmányárak még nem ismertek. Ez is az oka a kivárásnak és az óvatosságnak. 

 

forrás: Növényvédőszer.hu / Kommunikáció