Itt a bizonyíték, milyen durván szétszakadt Magyarország

2019. március 21. 08:25
Hihetetlen különbségek a fizetésekben

A fejletlenebb országrészeknek az elmúlt évek kedvező gazdasági környezete mellett sem sikerült sok tekintetben felzárkóznia a fejlettebbekhez, számos mutató alapján óriási szakadék tátong Magyarország egyes térségei között. A Központi Statisztikai Hivatal "Fókuszban a megyék - 2018. I-IV. negyedév" című kiadványában szereplő adatok ismét erre a sajnálatos jelenségre világítottak rá – írja a Portfolio.

Komoly problémát jelent, hogy az elmúlt évek dinamikus gazdasági növekedése ellenére Magyarország (és a magyar társadalom) sok szempontból egyre jobban szétszakad. Néhány példa erre néhány közelmúltban született cikkeinkből:

  • társadalmi mobilitás alacsony, amelyben az oktatási rendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés mellett az azonos társadalmi rangban történő házasodás is hozzájárul. Emiatt nagyon nehéz kitörni a szegénységből (alacsony jövedelemből) és nehéz kiesni a gazdagok (magas jövedelműek) köréből is.
  • A munkaerő-tartalék és az üres álláshelyek tekintetében nagyon erős kettősség figyelhető meg az országban.
  • Ugyanez elmondható a szegénységnek és a kirekesztettségnek kitett népesség területi megoszlásáról, illetve az ebben fellelhető tendenciákról. A regionális különbségek óriásiak, hosszú idő után pedig 2017-ben újra elkezdett látványosan nőni a jövedelmi különbség a gazdagok és a szegények között.
  • szétszakadt ország képe a regionális egy főre jutó GDP-adatokban is jól látszik. A dinamikus növekedés ellenére a fejletlen megyék nem tudnak közelíteni az országos átlaghoz.

A fenti megállapításokat egészítik ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai a megyei szintű munkanélküliségről és a keresetekről, amelyeket a "Fókuszban a megyék - 2018 I-IV. negyedév" című kiadványában ismertetett.

Az alábbi ábrán látszik, hogy tavaly országos átlagban 3,6%-os volt a munkanélküliségi ráta, a két szélsőértéket jelentő megye között azonban hétszeres különbséget fedezhetünk fel.

Míg Győr-Moson-Sopronban 1,3%-os volt a munkanélküliségi ráta, Baranyában 7,1%, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 8,7%. A nyugati és a keleti megyék közötti szakadék nagyon látványos.

Hasonló kép rajzolódik ki, ha a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú lakosságon belüli arányát nézzük.

A keleti és a déli megyékben az országos átlagnál sokkal többen keresnek munkát, mint Budapesten, vagy a nyugati országrészekben. Győr-Moson-Sopronban mindössze 1%-os a nyilvántartott álláskeresők aránya a teljes munkaképes korú népességen belül, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 6,8%, Borsod-Abaúj-Zemplénben 7,3%, Nógrádban pedig 7,8%.

A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy a keresetekben is látványos különbségek vannak az egyes régiók között.

Miközben Budapesten tavaly 275 273 forint volt a havi átlagos (adókedvezmények nélküli) nettó kereset, addig Nógrádban (168 904 forint), Békésben (163 117 forint) és Szabolcs-Szatmár-Beregben (153 451 forint) a 170 ezer forintot sem érte el ez az összeg.

A jelentős különbségben amellett, hogy hasonló munkáért a keleti országrészben kevesebb pénzt fizetnek, az is szerepet játszott, hogy a fővárosban (és a nyugati országrészekben) sokkal nagyobb arányban képviseltetik magukat a jobban kereső szellemi foglalkozásúak, illetve a termelékenyebb ágazatokban dolgozó, emiatt magasabb fizetéssel rendelkező munkavállalók.

Keresetek tekintetében a két szélsőértéket, vagyis Budapestet és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét alaposabban összehasonlítva érdekes képet kapunk a két országrész közötti markáns különbségekről. (Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében két ágazat adatai nem állnak rendelkezésre.)

  • A fővárosi keresetek átlagosan 80%-kal voltak magasabbak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieknél, bizonyos ágazatokban azonban ennél is nagyobb volt az eltérés.
  • "Pénzügyi, biztosítási tevékenység" esetében Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 161 ezer forint volt a nettó havi átlagkereset, miközben Budapesten több mint 434 ezer, ami több mint két és félszerese.
  • Nagyon látványos a differencia a "Humán-egészségügyi, szociális ellátás" ágazatban is: Budapestre jellemző közel 210 ezres fizetés ebben az ágazatban a fővárosi átlagfizetéstől jócskán elmarad, még így is több mint duplája volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 101 ezer forintnak.

szakszervezetek.hu

Forrás: Portfolio

Kapcsolódó cikkek

Trump rendeletet írt alá a munkahelyek külföldiekkel szembeni védelméről

2020. augusztus 04. 07:34
Donald Trump amerikai elnök hétfőn rendeletet írt alá az amerikai munkahelyek védelméről, amely azt kívánja megakadályozni, hogy külföldi munkavállalókat, akár alkalmi munkára is, amerikai munkavállalók helyére vegyenek fel.

Mi lesz velünk és a csapattal? - fontos szerepben a középvezetők

2020. szeptember 03. 09:56
Jóval több személyes odafigyelés szükséges a vezetőktől és a HR-től a koronavírus-járvány idején. A csapatok és a cég túlélése nagyban múlik a középvezetőkön, akiket képezni kell - hangzott el a Munkahelyi és üzleti konfliktusok Meetup Csoport augusztusi rendezvényén. Megtudtuk, nagy létszámú beltéri csapatépítő tréningekre idén nincs realitás, kisebb létszámúakra igen.