Raktári állomány védelmére szolgált a kamerarendszer

Kérelmező munkavállaló azzal a panasszal fordult a felügyeleti hatósághoz, hogy a munkáltató a raktár céljára használt telephelyén olyan vagyonvédelmi célú kamerarendszer került telepítésre, amelyet a munkavállalók munkavégzésének és pihenő idejének megfigyelésére és ellenőrzésére is felhasználnak. Azt is sérelmezte, hogy a megfigyelés céljáról és jogalapjáról a munkaviszony létesítésekor nem kapott elégséges tájékoztatást, valamint a helyszínen még figyelmeztető jelzések sem kerültek kihelyezésre. A tényállás során feltárásra került, hogy a szárazanyagraktárban a munkáltató nagy értékű távközlési és informatikai berendezéseket, kábeleket és vezetékeket tárolt, a munkavégzés pedig 37 munkavállalót érintett. A munkáltató azzal érvelt, hogy a kamerarendszer működésének személy- és vagyonvédelmi oka van, a munkáltató a munkavállalók pihenésére szolgáló területet nem figyel. Az érintett helyiségben rövid idejű adminisztrációs feladatok ellátása ugyan valóban folyik, azonban nincsen folyamatos megfigyelés, illetve nem pihenőhely az érintett terület. A munkáltató arra is külön felhívta az érintettek figyelmét, hogy az adott területet pihenésre ne is használják. A munkáltató állítása szerint az elektronikus megfigyelés tényére kihelyezett matrica is felhívta a figyelmet, illetve adatkezelési tájékoztató is rendelkezésre állt.

NAIH: A munkavállaló munkája kamerával nem figyelhető meg

A felügyeleti szerv a tényállás vizsgálata során kiemelte, hogy a munkahelyi kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása, ezért kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység állandó jellegű, kifejezett cél nélküli megfigyelésére működtetni nem lehet. Jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása, a munkavállalók kamerákkal történő állandó jellegű megfigyelése, ellenőrzése. Enne oka, hogy az ellenőrzési célú megfigyelése jellemzően sérti a szükségesség-arányosság elvét. A felügyeleti szerv szerint ugyanis a munkáltatónak számos más módja van arra, hogy éljen az Mt. 11/A. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jogával. Ezért tehát nem lehet olyan kamerákat üzemeltetni, amelyek kizárólag a munkavállalókat és az általuk végzett tevékenységet figyelik meg állandó jelleggel. Kivételt képeznek az olyan munkahelyiségek, ahol a munkavállalók élete és testi épsége közvetlen veszélyben lehet, így kivételesen működtethető kamera például szerelőcsarnokban, kohóban, ipari üzemekben vagy más, veszélyforrást tartalmazó létesítményekben. Ilyen esetben is csak akkor működtethető kamera a munkavállalók élet-és testi épségének védelme céljából, ha a veszély ténylegesen fennáll és közvetlen, vagyis az eshetőleges veszély nem lehet alkotmányosan elfogadható adatkezelési cél. Mindezt azonban a munkáltatónak kell bizonyítania az előzetesen elkészített érdekmérlegelési tesztben.

Ezért fontos a kamera látószöge

A munkáltatónak a fentieken túlmenően azt is igazolnia szükséges az érdekmérlegelési teszt keretében, hogy a kamerák látószöge megfelelően, a védendő tárgyra fókuszálva került beállításra. A kamerák elhelyezkedését, valamint azok látószögeit pedig az adatkezelési tájékoztatóban térkép és képernyőfelvételek segítségével egyenként be kell mutatni. Ezt vizsgálva megállapította, hogy a kamerák tág látószögei alkalmasak voltak arra, hogy a munkavállalók munkavégzése, annak intenzitása általánosságban is követhető legyen. Ez pedig a munkavállalók indokolatlan megfigyelését is jelentette. Arra is rámutatott, hogy a munkavállalók az adott területet pihenésre is használták, így a munkáltatónak erre is figyelemmel kellett volna lennie. Nem fogadta el ezzel összefüggésben a munkáltató azon védekezését, hogy a pihenést az adott területen kifejezetten tiltotta.

Ezt kell minimális szinten tartalmaznia az adatkezelési tájékoztatónak

Az elektronikus megfigyelőrendszer működésére a megfigyelt területre történő belépést megelőzően matricának is fel kell hívnia a figyelmet. A részletes adatkezelési tájékoztatásnak pedig minimálisan az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

- az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltető (jogi vagy természetes) személy megnevezése, elérhetősége,

- az adatvédelmi tisztviselő elérhetősége,

- az egyes kamerák elhelyezése és a vonatkozásukban fennálló cél, az általuk megfigyelt terület, tárgyak,

-a megfigyelés közvetlen vagy rögzített jellege,

- az adatkezelés jogalapja, a jogos érdek meghatározása, az adatkezelés időtartama,

- az adatok megismerésére jogosult személyek köre, illetőleg az adattovábbítás részletei,

- a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályok, illetőleg a felhasználás célja,

- az érintetti jogok bemutatása, illetve az érintett jogérvényesítési lehetőségei.

Fontos, hogy munkaviszony létesítésekor, illetve a megfigyelőrendszer telepítését követően a világos és egyértelmű tájékoztatást haladéktalanul meg kell adni.

dr. Kéri Ádám

ügyvéd