Karantén esetén nem jár fizetés
Sok helyen arra kérik a munkavállalókat: előzetesen jelentsék be külföldi útjaikat, akár céges, akár magánjellegű az utazás, különösen, ha járványveszély szempontjából veszélyes régióról van szó – írja a Népszava.
A hazai cégeknek is célszerű előkészületeket tenniük és úgynevezett pandémiás cselekvési tervet kidolgozniuk a koronavírus magyarországi megjelenése miatt, ugyanis a munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása
– hívják fel a figyelmet az ügyvédi irodák.
A cégek nem tudják ugyan alkalmazottaikat és a vállalatot hermetikusan elzárni a vírus elől, de tehetnek a veszélyeztetettséget csökkentő előzetes intézkedéseket. Ebbe a körbe tartozik a munkavállalók részletes tájékoztatása, a fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkövetelése, a cég területére lépők fokozott ellenőrzése és ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése, a céges rendezvények, ügyféltalálkozók, utazások indokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése – mutatnak rá a Baker McKenzie szakértői.
Fehérváry Ákos, és Óváry-Papp Nóra szerint
a cégek a járványveszélyre tekintettel mentesíthetik az alkalmazottakat a munkavégzés alól is, ennek időtartamára viszont alapbér jár.
Időlegesen otthoni munkavégzést is el lehet rendelni, ha a munka jellege ezt megengedi. Csupán félelemből azonban a munkavállaló nem mondhat nemet a munkára, fokozott veszélyhelyzet esetén ugyanakkor – például ha a munkavégzés helyén a fertőzés kockázata kiemelten magas – jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést, és eközben munkabérre is jogosult lesz.
Ez idő alatt is munkára képes állapotban kell ugyanakkor rendelkezésre állnia – erre már Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje hívta fel a figyelmet. Szintén az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha azért nem lehetséges a munkavégzés, mert a termeléshez szükséges alapanyagok egy koronavírus járvánnyal érintett területről, az ottani leállás miatt nem érkeznek meg – tette hozzá.
A munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül viszont, ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók bemenni dolgozni. Ebben az esetben pedig munkabér nem jár a dolgozóknak, táppénz viszont igen.
A járvány hatására a munkáltatók egyre gyakrabban halasztják el vagy minimalizálják a külföldi utazásokat és a tervezett személyes megbeszéléseket is. Sok helyen arra kérik a munkavállalókat: előzetesen jelentsék be külföldi útjaikat, akár céges, akár magánjellegű az utazás, különösen, ha járványveszély szempontjából veszélyes régióról van szó. Mindez adatvédelmi kérdéseket is felvet. Zsédely Márta, a PwC Legal ügyvédje szerint azonban a munkáltatók ezt jogszerűen kérhetik, mint ahogyan azt is, hogy a munkavállalók jelentsék be, ha családtagjaik vagy közvetlen környezetük esetében koronavírusos megbetegedést észleltek. A munkaidőn kívül tevékenységre, a dolgozó és hozzátartozóinak egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat ugyanakkor a munkáltatónak a GDPR követelményei szerint kell kezelnie, a járványveszély elmúltával pedig köteles törölni azokat.
Forrás: Népszava / szakszervezetek.hu
Kapcsolódó cikkek
Ebben különbözik a személyes adat és az üzleti titok védelme
A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.