Az Eurostat friss adatai szerint a magyar háztartások kifejezetten sokat költenek élelmiszerre és alkoholmentes italokra más uniós tagállamokhoz képest. Az egész EU-ban 2020-ban az állampolgárok több mint 1000 milliárd eurót, csaknem 49 milliárddal többet, mint 2019-ben. Ez az összeg az EU GDP-jének 7,5 százalékának felel meg.

Az EU-s háztartások összes kiadásának 2020-ban 14,8 százalékát tette ki az élelmezés, szemben a 2019-es és 2018-as mintegy 13 százalékkal. Jelentősen nőtt tehát arányaiban az élelmiszerre és nem alkoholos italra fordított összeg, amelyben minden bizonnyal a járványnak is nagy szerepe volt. Nemcsak azért, mert több élelmiszert vásárolt a lakosság, hanem azért is, mert más termékkategóriákra kevesebbet költött. Összehasonlításképpen a háztartási kiadások (lakhatás, rezsi, stb.) 25,7 százalékot tettek ki (2019-ben még 23,5%-ot) és a közlekedési kiadások 11,6 százalékot (2019-ben 13,1%-ot).

Tehát amíg két éve még a közlekedési költségek arányaiban nagyobb kiadást jelentettek, addig ez 2020-ra megfordult. Ez nem is csoda, tekintve hogy a járvány az utazásokat jelentősen akadályozta. 

Az egyes országok között viszont nagy különbségek adódhatnak annak tekintetében, hogy mennyit költenek az egyes kiadási csoportokra. Például a román háztartások teljes kiadásának 26,4 százalékát teszi ki a az élelmezés, a szlovákoknak 19,4 százalékát, a cseheknek 17,1 százalékát. Ezzel bőven az EU-s átleg felett vannak, ami 14,8 százalék. A magyar adat is bőven meghaladja ezt: az összes kiadásunk 18,7 százalékát teszik ki az élelmiszerre és nem alkoholos italokra fordított összegek. Csak az uniós országokon belül Magyarország a 8. azon tagállamok rangsorában, ahol a kiadásokból arányaiban magas összeg fordítódik élelmiszerre.

Éppen olyan országokban, ahol azt gondolhatnánk, hogy drágább az élelmiszer, a háztartások kiadásainak csak kisebb részét teszik ki az erre fordított összegek: Belgiumban 14,4, Norvégiában 13,3, Svédországban 13,2, Hollandiában 12,9, Dániában 12,3, Németországban 12, Ausztriában pedig 11,3 százalékot.

2020-ban nagymértékben átrajzolta a járvány a fogyasztási szokásokat, és bizonyos termékkategóriák keresettek lettek, míg más kiadási csoportok háttérbe szorultak. Az EU-ban egy évtized alatt alig változott arányaiban az élelmiszerre fordított kiadás nagysága, és még Magyarországon sem volt olyan jelentős eltérés. 2020 ebből a szempontból kiugró arányt produkált:

Az EU-n belül 1,8 százalékpontos növekedést hozott a járvány éve, Magyarországon pedig - ahol eleve magasabb volt ez az arány -, 0,7-1 százalékpontos növekedés mutatkozott. 

https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20211125/kegyetlen-ennyivel-kolt-tobbet-elelmiszerre-egy-magyar-csalad-mint-egy-osztrak-1119691