Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon
Fazekas Sándor elmondta, mintegy száz termék mintáit elemezték a szakemberek, és aggasztó, hogy a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb, vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Az eltérések szinte mindig a magyar fogyasztók kárára voltak tapasztalhatók a mérések alapján. Sok esetben az érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetőek, másoknál az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban - jegyezte meg a miniszter.
Visszatérő jelenségnek nevezte, hogy a magyar piacra kerülő termékeknél a multik silányabb, gyengébb minőségű összetevőket, kevesebb természetes alapanyagot, viszont több ízfokozót használnak fel. A miniszter visszautasította, hogy a magyar és a közép-kelet-európai vásárlók egyfajta élelmiszer-diszkrimináció áldozatai legyenek, hogy a megkülönböztetés ebben a formában is megjelenjen. Jogos az a vásárlói igény, az az állami elvárás, hogy azonos termék, azonos márka, azonos minőségben álljon rendelkezésre Európa ezen térségében is - szögezte le Fazekas Sándor. Ne csapjanak be bennünket, ezt a magyar álláspontot osztja több ország is, így a V4-ek, de például Görögország, Románia és Bulgária is. A vizsgálat eredményeit az illetékes uniós szerveknek el fogjuk juttatni és közösségi szintű szabályozást sürgetünk - fogalmazott a tárcavezető.
Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elmondta, hogy a vizsgálat megerősítette azt, amit a magyar vásárlók többször jeleztek az elmúlt hetekben: több esetben a nyugat-európaitól eltérő minőségű terméket tudtak csak vásárolni Magyarországon. A vizsgálat nemcsak a márka azonos termékeire, hanem a nagy élelmiszerláncok sajátmárkás termékeire, valamint egyes márkák nem azonos, hanem hasonló kinézetű és összetételű termékeire is kiterjedt. A szakemberek 96 termékpár összehasonlító vizsgálatát végezték el, a mintavétel Magyarországon kívül Ausztriában és Olaszországban történt. Összesen 84 élelmiszert, 7 sört, 5 kutya- illetve macskaeledelt vizsgáltak meg.
Ezek közül 71 esetben találtak minőségi különbséget, 25 esetben nem volt eltérés. Harminc esetben csak érzékszervi, 8 esetben csak összetételbeli, míg 33 terméknél érzékszervi és összetételbeli különbéget is kimutattak. Az összehasonlítás kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is.
A vizsgálat során alapvetően három nagy kategóriát különböztettek meg a szakértők: azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek (51 darab); azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek (25 darab); hasonló termékek (20 darab). Ezekben az esetekben nem teljesen azonos nevű termékekre terjedt ki a vizsgálat, hanem a hazai kiskereskedelemben elérhető terméket, egy annak megfeleltethető külföldivel vetették össze.
A vizsgálat szerint előfordul, hogy rosszabb minőségűek a magyar piacon forgalomba hozott termékek, jellemző, hogy gyengébb minőségű nyersanyagot, több ízfokozót, kevesebb tápértékű, olcsóbb összetevőket használnak a magyar piacra kerülő élelmiszereknél. Nem ritka, hogy a külföldi élelmiszergyártók spórolnak a magyar fogyasztókon, miközben az árakban nem feltétlenül van különbség, sőt sok esetben még drágább is a Magyarországon elérhető termék. A vizsgálat részletes eredményei elérhetők a NÉBIH honlapján.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában
kormany.hu
Fazekas Sándor elmondta, mintegy száz termék mintáit elemezték a szakemberek, és aggasztó, hogy a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb, vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Az eltérések szinte mindig a magyar fogyasztók kárára voltak tapasztalhatók a mérések alapján. Sok esetben az érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetőek, másoknál az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban - jegyezte meg a miniszter.
Visszatérő jelenségnek nevezte, hogy a magyar piacra kerülő termékeknél a multik silányabb, gyengébb minőségű összetevőket, kevesebb természetes alapanyagot, viszont több ízfokozót használnak fel. A miniszter visszautasította, hogy a magyar és a közép-kelet-európai vásárlók egyfajta élelmiszer-diszkrimináció áldozatai legyenek, hogy a megkülönböztetés ebben a formában is megjelenjen. Jogos az a vásárlói igény, az az állami elvárás, hogy azonos termék, azonos márka, azonos minőségben álljon rendelkezésre Európa ezen térségében is - szögezte le Fazekas Sándor. Ne csapjanak be bennünket, ezt a magyar álláspontot osztja több ország is, így a V4-ek, de például Görögország, Románia és Bulgária is. A vizsgálat eredményeit az illetékes uniós szerveknek el fogjuk juttatni és közösségi szintű szabályozást sürgetünk - fogalmazott a tárcavezető.
Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elmondta, hogy a vizsgálat megerősítette azt, amit a magyar vásárlók többször jeleztek az elmúlt hetekben: több esetben a nyugat-európaitól eltérő minőségű terméket tudtak csak vásárolni Magyarországon. A vizsgálat nemcsak a márka azonos termékeire, hanem a nagy élelmiszerláncok sajátmárkás termékeire, valamint egyes márkák nem azonos, hanem hasonló kinézetű és összetételű termékeire is kiterjedt. A szakemberek 96 termékpár összehasonlító vizsgálatát végezték el, a mintavétel Magyarországon kívül Ausztriában és Olaszországban történt. Összesen 84 élelmiszert, 7 sört, 5 kutya- illetve macskaeledelt vizsgáltak meg.
Ezek közül 71 esetben találtak minőségi különbséget, 25 esetben nem volt eltérés. Harminc esetben csak érzékszervi, 8 esetben csak összetételbeli, míg 33 terméknél érzékszervi és összetételbeli különbéget is kimutattak. Az összehasonlítás kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is.
A vizsgálat során alapvetően három nagy kategóriát különböztettek meg a szakértők: azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek (51 darab); azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek (25 darab); hasonló termékek (20 darab). Ezekben az esetekben nem teljesen azonos nevű termékekre terjedt ki a vizsgálat, hanem a hazai kiskereskedelemben elérhető terméket, egy annak megfeleltethető külföldivel vetették össze.
A vizsgálat szerint előfordul, hogy rosszabb minőségűek a magyar piacon forgalomba hozott termékek, jellemző, hogy gyengébb minőségű nyersanyagot, több ízfokozót, kevesebb tápértékű, olcsóbb összetevőket használnak a magyar piacra kerülő élelmiszereknél. Nem ritka, hogy a külföldi élelmiszergyártók spórolnak a magyar fogyasztókon, miközben az árakban nem feltétlenül van különbség, sőt sok esetben még drágább is a Magyarországon elérhető termék. A vizsgálat részletes eredményei elérhetők a NÉBIH honlapján.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
Kapcsolódó cikkek
Tetten ért munkavállalók
Törölték a céget, mi lesz a munkaviszonnyal?
