Az iskola 2018–19-es tanéve már a hatvanötödik, ugyanis jogelődjét, a 2. számú Élelmiszeripari Tanulóiskolát 1953-ban alapították. Feladata sütőipari szakmunkásképzés volt, amihez annak idején négy sütőipari tanműhely „szolgáltatta” a gyakorlati oktatási hátteret.

Az Andrássy úti központi épületben folyik az elméleti képzés

 

Az iskola is végigjárta a szakmunkásképzés és a szakképzés oktatáspolitikája diktálta sűrűn változó, „rögös” utat, de alapvetően mindig a sütő- és cukrászipari képzés maradt a fő profilja, sőt, sütőipari szakmunkásképzése a kihelyezett osztályokkal szinte az egész országot behálózta.

Az 1958–59-es tanévben jelentősen javultak az elméleti oktatás feltételei, ekkor költözött az iskola az Andrássy út 100. alatti épületbe. Az ÉDOSZ klubházát kapták meg. Az 1964–65-ös tanévben itt is beindult a szakközépiskolai képzés, a végzős tanulók ekkor kaptak először érettségit és szakmunkás bizonyítványt is. Az iskola 1967-ben vette fel Pesti Barnabás nevét.

Molnár Zoltán: az iskola képzési kínálata a mai kor követelményeit figyelembe véve alakult

 

A képzés új szakkal bővült, megindult a tejipari szakközépiskolai képzés, majd 1978–79-es tanévben megkezdődött az élelmiszer-analitikus technikusképzés is.

1979–80-ban költözött az iskola elméleti képzése és tanügyi központja a mai helyére, az Andrássy út 63–65. alá. A patinás műemléképület – a világörökség részét képező homlokzati résszel és kazettás körfolyosóval – 1875 óta oktatási célokat szolgál. A költözéssel egyidejűleg korszerű analitikai és mikrobiológiai laborokat alakítottak ki, majd 1981–83-ban fölépült az Almádi utcai új sütőipari tanműhely, korszerű kémiai laborral, géptani oktatókabinetekkel.

Az 1986–87-es tanévben a szakközépiskolai képzés ismét átalakult, a már 5 éves képzés technikus képesítővizsgával zárult. Ez a képzési forma a sütőipari, édesipari, a tejipari, és az élelmiszer-analitikus szakokon indult. Új feladat lett az élelmiszeripari gépész technikus-képzés, ami viszont az 1996–97-es tanévben meg is szűnt. 1987–88-ban újrakezdődött a beiskolázás a malomipari szakmunkásképzésbe.

Az élelmiszeripari szakmacsoportban pedig 1996–97-től minden évben egy szakközépiskolai osztályt indítottak egy világbanki program keretében, a világbanki tanterv tematikáját követve. A tanulók száma jócskán megnövekedett, ezért 1993–94-ben az Almádi utcai tanműhelyben emeletráépítéssel 12 új tantermet alakítottak ki. 1994-ben édesipari tanműhely kialakításával javítottak az édesipari oktatás gyakorlati feltételein, kezdetben a Nestlé-gyárban, majd 1999-től az Almádi úton. 1998-tól, a világbanki pályázat elnyerésével az informatikai szakmacsoportban is indult egy osztály az iskolában. Ennek keretében húsz munkaállomásos számítógépteremhez, korszerű labor- és informatikai oktatást segítő eszközökhöz jutott az iskola.

Gyakorlaton a pék tanműhelyben

 

A 2001–2002. tanév volt az érettségire épülő sütő-cukrász technikusképzés első éve, a 2002–2003. tanévben pedig, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolával együttműködve, beindult az élelmiszeripari menedzserképzés, Akkreditált Felsőfokú Szakképzés (AFSZ) keretében.

Az iskola neve és szervezeti felépítése, „hovatartozása” is többször változott. Jelenleg az Agrárminisztérium az iskola fenntartója, és az AgrárSzakképző Iskolák Hálózatának (ASZIH) tagja.

Az intézmény képzési szerkezetéről, képzéséről, fejlesztési terveiről Molnár Zoltán igazgatóval beszélgettünk, a gyakorlati oktatás színtereit, a tanműhelyeket pedig Galicz István gyakorlati oktatásvezető mutatta be. Sokat elmond az iskola, a szakma és az oktatás vonzásáról, a hivatás(tudat)ról, hogy mindketten itt, az iskolában végeztek, és – sok-sok tanulás, diplomák megszerzése után – egykori iskolájuk vezetőivé lettek. Molnár Zoltán 1991-ben, élelmiszeripari mérnökként tért vissza tanítani, és 2010 óta vezeti az iskolát.

Az iskola képzési kínálatát a kor követelményeihez alkalmazkodva alakították ki. Az érettségit adó képzés keretében szakgimnáziumi osztályok indulnak, és a 12. évben letett komplex érettségi vizsga után – élelmiszeripari higiéniai és minőségbiztosítási munkatárs részképesítéssel – a 13. év végén élelmiszeripari technikusként végezhetnek a diákok. További 1 éves „rátanulással” sütő-cukrász szaktechnikus képesítés szerezhető. Ugyancsak a 13. évben érhető al meg az élelmiszeripari analitikus technikus képesítés, gimnáziumban végzett „külsősök” ezt az érettségi után 2 éves tanulással szerezhetik meg.

Az iskola tanulói megbecsülik a szakmájukat, és a legjobbak magasabb szintet is megcéloznak. Például Tóth Olívia és Sárga Adrienn 15. évfolyamos sütő- és cukrászipari szaktechnikus tanulók az élelmiszeripari technikusi szakképzettséget már megszerezték. Egyikük sem bánta meg az iskolaválasztást. Idén szerzik meg a szaktechnikusi bizonyítványt, és utána mindketten a szakmában szeretnének elhelyezkedni, amire minden esélyük megvan. Adrienn Budapesten szeretne munkába állni cukrászként, Olívia pedig Monoron dolgozik majd egy cukrászdában. Az iskola fő erősségének a kiváló gyakorlati oktatást tartják, mint mondják „mindent” meg tudtak tanulni a szakmáról az elhivatott oktatóktól, kiváló szaktanáraiktól.

Szakmát adó 3 éves képzés keretében, szakközépiskolai képzésben édesipari termékgyártó, pék, pék-cukrász, cukrász szakmákban lehet bizonyítványt szerezni. A szakmunkás-bizonyítvány után lehetőség van 2 év további tanulással az érettségiig is eljutni az iskolában.

A költségtérítéses felnőttképzésben elsősorban a pék szakmára van kereslet (10 hónapos tanfolyami képzés), de lehetőség lenne édesipari termékgyártó, keveréktakarmány-gyártó, malomipari és cukrász szakok indítására is, a jelentkezésektől függően. Pék mesterképzést is folytat az iskola a pék szakmára épülő, 6 hónapos képzés keretében.

Az iskolának ma 480 tanulója van, de sokkal többet tudnának fogadni, akár ennek a dupláját is – ha volna elég jelentkező. A tapasztalat sajnos az, hogy az iskolában tanulható „kézműves” szakmákat kevés fiatal választja manapság: nincs megfelelő becsülete, presztízse a fizikai munkának. Ennek visszaállításán folyamatosan munkálkodik az iskola.

A zuglói Almádi utcai gyakorlati oktatási bázison Galicz István vezetett végig, aki itt végzett pékként. Dolgozott a sütőipari kutatásban, aztán az iparban, míg végül engedett az iskola csábításának, visszahívásának, és – néhány diploma munka melletti megszerzése után – immár a 25. évét tapossa a szakmai oktatásban. Szakmáját hivatásnak tekinti, olyannyira, hogy a tehetséggondozás vesszőparipája. Ars poeticája: minden feltételt biztosítani kell a jó és eredményes oktatáshoz; a folyamatos megújulás elkerülhetetlen, és a változásokat, az újat, a korszerűt be kell fogadnunk és a javunkra kell fordítanunk.

A péktanulók reggel hat órakor kezdenek, és szaktanári irányítással végzik a különböző munkafolyamatokat (kenyér, péksütemény, kalács stb. készítése). Az édesipari tanműhely az édesipari termékek (linzerek, bonbonok stb.) készítésének gyakorlati terepe, a három cukrászműhely pedig természetszerűleg a cukrásztanulóké. A műhelyekhez tartozik egy úgynevezett érzékszervi labor.

Az elkészült termékek a készáru-helyiségbe kerülnek, ahol a „csomagolást”, az elvitelre való előkészítést végzik. Az áru nagy részét az iskola saját mintaboltjában értékesítik – sorban állnak az iskola termékeiért, illetve az itt dolgozók juthatnak hozzá – kisebb részét a velük szerződött külső boltokba, üzletekbe szállítják.

A tan­mű­helyben vannak a pék, a pék-cukrász, az édesipari termékgyártó, a sütő-cukrász és az élelmiszeripari technikus tanulók gyakorlatai, és az élelmiszeripari analitikus technikus tanulóké is, bár az övéké tanulmányi szerződés nélkül. A cukrásztanulók 10–11. évfolyama vállalkozóknál tölti a gyakorlatét a duális képzés keretében. Külső cégek, vállalkozások – pl. Kemence Kft., Auchan – is segítenek a gyakorlati képzésben, tanulószerződéses keretek között.

Kézműves termékek készülnek a cukrász-tanműhelyben

 

A végzett diákokért két kézzel kapnak a vállalkozások, 100 százalékuk el tud helyezkedni a szakmájában. Az analitikusokat a NÉBIH is várja, de más laborokban és például az állategészségügyben, gyógyszergyárakban, a piacfelügyeletnél is keresik az iskola jól felkészült végzős tanulóit. A jelentkezésekkel van a nagyobb baj, éppen ezért az iskola mindent megtesz a szakmák népszerűsítéséért, a beiskolázás érdekében: felkeresik az általános iskolákat, tanműhely-látogatásokat és nyílt hetet szerveznek, részt vesznek a Szakmák Éjszakáján stb.

Az iskola felszereltsége a lehető legkorszerűbb, de ennek érdekében folyamatosan fejleszteni kell az az eszközparkot. Az Andrássy úti központi tanügyi épületben 22 tanterem, két analitikai labor, egy élelmiszeripari műveleti labor, egy tankonyha, egy mikrobiológiai labor, két számítástechnikai terem, egy nyelvi labor (angol és német nyelvoktatás folyik) és egy médiaterem szolgálja az oktatást. A könyvtár és a 120 férőhelyes díszterem (színházterem) is a tanulók szolgálatában áll. Utóbbi erősen felújításra szorul, de akkor ki tudnák adni rendezvényekre, különböző programokra, előadásokra, konferenciákra.

Az Almádi utcai bázison 13 tanterem, egy nyelvi labor, három cukrászüzem, egy pékség, egy édesipari tanműhely, egy számítástechnikai terem, egy érzékszervi labor, plusz a kiszolgáló egységek (árukiadó, mintabolt) találhatók.

Egy Budapesten létrehozandó agrármintabolt gondolata, amiben megjelenhetne és eladható volna minden iskola terméke, nem újkeletű; ha a fenntartó finanszírozná, valamilyen konstrukcióban megvalósítható lenne.

Az iskola vezetése nagy gondot fordít a tanulmányi versenyeken való részvételre és a tehetséggondozásra. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV) és a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) országos döntőjén évek óta dobogósak, sőt nyernek a tanulói. Az idei év különösen sikeresnek bizonyult: az édesipari termékgyártók az I. és a III. díjat, a pékek a II. díjat hoztak el az SZKTV országos döntőjéről, az OSZTV-n pedig az élelmiszeripari technikusok az I. és a III. helyen végeztek, az élelmiszeripari analitikusok pedig az I., a II. és a III. helyet is megszerezték. Az Ágazati Szakmai Érettségi Vizsga (ÁSZÉV) I. és III. helyét is az iskola 12. évfolyamosai szerezték meg.

Az iskola több hagyományőrző szakkört gondoz, és versenyeket is rendez. A Kenyér Világnapjához kapcsolódóan minden évben hagyományőrző versenyeket rendeznek, például a Pék Hagyományőrző Versenyt, a Pozsonyikifli-készítő Versenyt, a Mézeskalács-díszítő Versenyt, a Bonbonkészítő Versenyt.

Ennek keretében évente 20 tanuló utazik oda 1 hónapra, igen zsúfolt programmal, illetve a Határtalanul program keretében az erdélyi, dévai iskolával zajló diákcsere-programot. Egy-egy évben 30 tanulójuk látogat Dévára, és szintén 30 ottani diákot fogadnak Budapesten.

Az iskola fejlesztési tervei elsősorban a teljes épületfelújításra koncentrálnak (nyílászárók cseréje, a díszterem felújítása stb.), valamint folyamatos a gyakorlati oktatás eszközparkjának fejlesztése, korszerűsítése. Megérett a helyzet az informatikai fejlesztésekre is, a végső cél pedig egy modern „műhelyiskola” létrehozása.

Az iskoláról és képzéseiről, programjairól a www.pestibarnabas.hu honlapon lehet tájékozódni, de az ig.titkarsag@pestibarnabas.hu e-mail címen, valamint a 413-3710 (központi épület) és a 252-2260 (tanműhely) telefonszámokon is örömmel adnak felvilágosítást róluk.

A diákéletben a sporté a vezető szerep, de kulturális téren is erős a helyi diákönkormányzat: Ki Mit Tud, Pesti Barnabás Diáknap és Sportnap. A Pesti Barnabásban még működik az Országjáró Diákok Köre: a természetjárás, túrázás a „kedvencek” közé tartozik, és ennek a motorja maga az igazgató.

Az iskola várja a dolgozni akaró, a kézi alkotó munkát szerető és megbecsülő, az életben kétkezi munkával boldogulni akaró, kreatív feladatokat kedvelő fiatalokat.

magyarmezogazdasag.hu