Ki fogja pótolni a külföldi idénymunkásokat? Nincs nagy tolongás, pedig igény lenne bőven
Az Európai Unióban a tavalyi év adatai alapján minden ötödik alkalmi munkavállaló (22%) az EU-n kívül született. Mindeközben az EU-n belülről érkezők aránya 15 százalék volt, és azoké pedig csak 13 százalék, akik az adott ország állampolgáraiként vállaltak idénymunkát. Azonban országonként nagy mértékben eltérhet ez az arány az Eurostat friss adatai szerint.
Például amíg Cipruson a nem EU-ból érkező munkavállalók aránya 32,7 százalék, a helyieké a második hely 10 százalékkal, és az EU-ból érkezőknek pedig csak 8,7 százaléka vállal időszakos munkát. Addig például Ausztriában teljesen kiegyenlített az EU-ból és EU-n túlról érkezők aránya, Görögországban az EU-n belül születettek körében nagyobb a részaránya az idénymunkásoknak.
2019-ben az EU-n túlról érkezők alkalmi munkát a legnagyobb arányban Lengyelországban (52,)%), Spanyolországban (38%), Cipruson (32,7%), Portugáliában (28,7%), Svédországban (26,3%), és Hollandiában (24,8%) vállalnak. A legkevesebb idénymunkás az EU-n túlról érkezők között Írországban (9,7%), Ausztriában (7,5%) és az Egyesült Királyságban (7,1%) van.
A valamelyik uniós tagállamból származók között az idénymunkások aránya szintén magas Spanyolországban (28,5%) és Portugáliában (23,6%), valamint Görögország (23,2%), Olaszország (21,2%) és Hollandia (18,8%) is az élen járnak. Ezzel szemben kevés az időszakosan foglalkoztatott, más EU-országból érkezett dolgozó Norvégiában, Ausztriában, Angliában, Izlandon, Írországban és Magyarországon is (5,8%).
Az országokban a saját állampolgárok között magas az alkalmi foglalkoztatásúak aránya Spanyolországban, Lengyelországban, Portugáliában és Horvátországban, valamint az olaszoknál is. Jellemzően azokban az országokban magasabb az alkalmi munkavállalás aránya a saját és más uniós állampolgárok között, ahol jelentős a turizmusból élők száma - ahol pedig sok a mezőgazdasági idénymunka, ott inkább az EU-n kívül születettek alkalmi munkavállalásának aránya a nagyobb.
A magyarországi számok érdekessége, hogy egyrészt eleve alacsonyak, tehát kevés az alkalmi szerződéssel foglalkoztatottak száma. Másrészt köztük is a legnagyobb a nem EU-n belülről érkezők aránya. Viszont, ami az idénymunkákat illeti, még mindig több magyart foglalkoztatnak így, mint más EU-s országból jött munkavállalókat.
Az viszont tudható, hogy a magyar mezőgazdaság évek óta küzd munkaerőhiánnyal az idénymunkák terén, amelyet a koronavírus-járvány csak tovább súlyosbított, a helyzet pedig a külföldi vendégmunkások elmaradásával csak még kiszámíthatatlanabbá vált. Nem kérdés, hogy a szezonmunkásokra hatalmas szükség van: a nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer fő foglalkoztatását igényli.
Fennáll a veszélye például annak, hogy a szükséges munkaerő hiánya miatt értékes kertészeti termékek betakarítása marad el, ami nemcsak a gazdálkodók számára jelent károkat, hanem az ellátás biztonságát is veszélyezteti. Erre már példa volt a spárga- és a szamóca-betakarítás területén. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közlése szerint
Külföldi példák is azt mutatják, hogy a járvány miatt más iparágakból felszabadult munkaerő nehezen vagy egyáltalán nem tudja helyettesíteni a mezőgazdasági idénymunkásokat. Nagy-Britanniában például kormányzati felhívásra több mint 50 ezren jelentkeztek az ország legnagyobb agrár-munkaerőközvetítőjénél mezőgazdasági munkára, azonban csak 2 ezrelékük, alig több mint 100 ember fogadta el a számára felajánlott munkát.
Forrás és a cikkben lévő grafikon megtalálható itt: https://www.penzcentrum.hu/karrier/ki-fogja-potolni-a-kulfoldi-idenymunkasokat-nincs-nagy-tolongas-pedig-igeny-lenne-boven.1097840.html?r=melleklet