Meg kell becsülni az agárszakemberek innovatív és értékteremtő munkáját, ők a magyar társadalom ,,valódi fundamentumai", akik hozzájárulnak a mezőgazdaság fejlődéséhez - mondta Nagy István agrárminiszter szerdán az ,,Év agrárembere" díj kiírását bejelentő sajtótájékoztatón. A miniszter, aki a díj fővédnöke is, kiemelte, hogy a kitüntetéssel a mezőgazdaságban tevékenykedők közéleti munkáját, valamint társadalmi felelősségvállalását szeretnék elismerni. Mint mondta, nem egy-egy cselekedet, hanem egy egész életművet értékel. Közölte, hosszú távon pedig célja, hogy azzal vonzóvá tegyék a magyar vidéket, a szakembereken túl mindenki megszólítva érezze magát és mindenki közös ügynek érezze a vidék sorsának alakulását. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország sikerének záloga a vidék felemelkedése, megmaradásának záloga pedig a vidék megmaradása.

Mátrai Zoltán, az Agrotrend Csoport ügyvezető igazgatója, a díj főszervezője ismertette: a 2014-ben alapított díjra idén is 10 kategóriában lehet jelöltséget szerezni. Az elismerésre bármely ágazati szereplő jelölhető, de magát is jelölheti bárki október 15-től november 11-ig szakmai bemutatkozás és fotó feltöltésével a www.azevagrarembere.hu oldalra. Elmondta, hogy a jelölést követően egy 70 agrárszakemberből álló bizottság novemberben választja ki a kategóriák döntőseit, akikre a közönség 2018. január 5-től 20-ig szavazhat majd. A nyerteseket egy gálaesten február 2-án tüntetik ki, ahol életműdíjakat is átadnak.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint a mezőgazdaság sikere és jövője azon is múlik, hogyan tudnak az ágazatnak olyan fiatalokat megnyerni, akik az egyre erősödő versenyben helytállnak, akik segítségével fenntartható és megőrizhető a vidéki életforma és megtermelhetők az élelmiszerek. Ennek elérése érdekében szükség van példaképekre, akik a mezőgazdaságot büszkén vállalható célként testesítik meg.  Kitért arra is, hogy Magyarországon a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 6 százalék. Emellett alacsony a szakmai végzettségűek aránya is, a magyar mezőgazdaságban munkálkodók 3 százaléka rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, a szakmai középfokú végzettségűek aránya is csak 10 százalék és az agrár-felsőoktatásba is csak a fiatalok kevesebb mint 6 százaléka jelentkezik.