Kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot
2024. május 30. 14:59
Megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően a belügyminiszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, 2024. május 24-i kezdettel.
Rendkívül száraz volt a tavaszi időszak
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán egy gazdálkodói bejelentésre van szükség. Emellett a vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.
Megteremtik a kármentő öntözés lehetőségét – fotó: pixabay.com
A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) még április elején kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően a belügyminiszter 2024. május 24. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését – olvasható a közleményben.
Egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk
Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján április elején hazánk egész területét érintette a talajok vízhiányos állapota. Bár az április végi, május eleji esőzések némileg feltöltötték a talajokat, azonban alig 2 hét elteltével május jelentős részében ismételten erős aszály jellemezte a mezőgazdasági területeink túlnyomó többségét.
A pünkösdi hosszú hétvége hozott ugyan magával csapadékot, ugyanakkor tekintettel arra, hogy az elmúlt 1 éveben sorra dőltek meg a havi melegrekordok Európa-szerte, valamint arra, hogy a hosszútávú meteorológiai modellek azt prognosztizálják, hogy egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk – melyek komoly párolgási veszteséget okoznak a hazai vízháztartásnak –, a NAK és a MAGOSZ fenntartotta a tartósan vízhiányos időszak kihirdetésének szükségességét, különös tekintettel a kármentő öntözés lehetőségének megteremtésére – írja a közlemény.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta.
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.
A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató elérhető ezen a LINKEN, ahonnan letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.
A vízhiány és az aszály között fontos különbség van. Az erről készült bemutató tájékoztató erre a LINKRE kattintva érhető el.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Továbbra is egységesen kell fellépni az ukrán gabonadömpinggel szemben
2023. szeptember 13. 14:45
A szlovák és a magyar agrárminiszter is egyetért abban, hogy az év végéig meg kell hosszabbítani az ukrán gabona behozatali tilalmat. Nagy István tárcavezető Pozsonyban tárgyalt Jozef Bíreš szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel.
Soha nem látott volumenű természetvédelmi beruházások valósultak meg hazánkban
2023. október 06. 14:05
Hazánkban 2010 óta eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a hazai 10 nemzeti park 465 fejlesztést hajtott végre 90 milliárd forint összértékben, amellyel több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a „Kiemelt jelentősegű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér vármegyében” című KEHOP projekt zárórendezvényén, csütörtökön, Dinnyésen.
