Cafeteria

Az ezzel kapcsolatos fejleményektől hangos volt a sajtó, mindenkit az a téma érdekelt: mi lesz a cafeteria jövője. Most már tudjuk: alig marad kedvezményes adózású elem, a legtöbb jövedelemként adózik. De mit jelent ez? Azt, hogy új adófajtákkal új számítási metódussal kell kalkulálni és mindezt attól függően, hogy a munkáltató mennyi terhet kíván átvenni. A számítás attól is függ, hogy a vállalatnál bruttó, vagy nettó keret került meghatározásra, amit még fűszerez a családi adókedvezmény intézménye. Ha bruttó keretet alkalmazunk, akkor a nettó értékben lesz vállalaton belül volatilitás, ha pedig nettó keretet, akkor az adózott juttatás összértéke „ugrál”. 

Egyes elemzők szerint - és a kormányzati kommunikáció is ebbe az irányba mutat - a szándék az volt, hogy a juttatásokat a munkavállalók inkább bérben kapják meg. Az Edenred felmérése alapján elmondható, hogy ez a vonal nem fog megvalósulni. Az alapbéresítés helyett inkább alternatív juttatásokba gondolkodnak a cégek, úgy mint például home office, gyümölcsnap, képzés. Egyfelől ez előremutató, és mondhatnánk azt is, hogy az adóváltozások gondolkodásra serkentik a vállalati HR-t, de az új megoldások nem nyújtanak minden rétegnek megoldást. A fizikai munkát végző dolgozók nem tudnak otthonról munkát végezni, és jellemzően az utalványokkal a családi büdzsé lyukait tömködik.

SZÉP kártya

A cafeteria egyik talpon maradt eleme a SZÉP kártya, azonban itt az adminisztrációban lesz jelentős változás. A SZÉP kártya szolgáltatóval a munkáltató helyett a munkavállaló lesz az, aki szerződik, és a munkavállalónak kell eljuttatni a 3 db GIRO-képes folyószámlaszámot a munkáltatónak. Idén még automatikusan megkapja minden kártyabirtokos az új szerződést, azonban aki jövőre szeretne ilyen számlaszámot, annak magának kell a fiókokban nyitnia. Kockázatot jelent, hogy jelenlegi tudásunk szerint a számlaszámok nem utalnak arra, hogy melyik „zsebhez” tartoznak, szintén kockázat, hogy a számlaszám helyesen és időben visszajut-e a munkáltatóhoz, továbbá az, hogy a tripla utalásokra fel kell készíteni a bérszámfejtő szoftvereket.

Az EHO ugyan megszűnik, de jön helyette a szochó, ami minden kommunikációs csinnadratta ellenére marad 19,5%, ráadásul a költségvetési törvény elég feltételes módban és csak júliustól emlegeti a csökkenést („A reálkereset alakulásának függvényében 2019 folyamán további 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó kulcsa.”). A szochó esetleges csökkentése kihat a cafeteria elemekre is, hiszen ez az adónem ott is szerepet játszik, így különösen érdekes lesz januárban egész évre nyilatkoztatni a dolgozókat.

Újdonság tovább az, hogy eddig a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után kevesebb szochót kellett fizetni, de jövőre ez az adózási előny is megszűnik (2018. évi LII. tv. 36.§), ami nehezebb helyzetbe hozza az érintett korosztály dolgozóit. 

Minimálbér

Sokáig tartotta magát az az elv, hogy a szochó csökkentéssel együtt fog emelkedni a minimálbér. A szochóról már esett a szó. A minimálbért viszont egyelőre csak találgatni lehet, mert elfogadott javaslat még nincs, valószínűleg 150 ezer forint lesz. 

Szochó csökkenés nélkül a minimálbér követése közel 15.000 Ft többletköltséget jelent a munkáltatónak, azonban a munkavállaló ennek töredékével visz haza majd csak többet. Azon cégek esetében lehet talán a legrosszabb, ahol az alacsony keresetet, némi utalvánnyal toldották meg. Ez a lehetőség okafogyottá válik jövőre, marad az esetleges béresítés. Mi következhet ebből? Talán nem túl pesszimista az a forgatókönyv, hogy a kisebb cégeknek nehezebb lesz megtartani a dolgozóikat, ami további munkaerő vándorlást indíthat meg a munkaerőpiacon. 

Összegezve: növekvő adminisztrációs és adó terhek mellett, a munkaerőpiac nyomása alatt kisebb játéktéren kell a HR-eseknek a munkaerőt bevonzani vagy megtartani.

hrportal.hu