Klímavédelem és mezőgazdaság: kibékíthetetlen ellentét?

2018. január 12. 08:53
A klímaváltozás mezőgazdaságra kifejtett káros hatásairól rendkívül sok megfigyelés halmozódott fel, melyek között gyakran döbbenetes esetekről is hallunk.

A klímaváltozás nemcsak a mezőgazdasági úton előállított élelmiszer-termelés volumenét, de a termelt termékek minőségét is jelentősen csökkenti. Így pl. 2017-ben Európában a túl gyakori esőzés a búza fehérjetartalmának káros csökkenését okozta.

 

 
 
 

A klímavédelem érdekében az európai termelőket pénzügyileg nagyobb mértékben kell támogatni(közvetlen kifizetések, vidékfejlesztés támogatása). Mind fontosabb, hogy a természeti erőforrások fenntartható felhasználását „update” politikával és pénzügyileg még hatékonyabban segítsék. Ennek keretében örvendetes módon a szerves gazdálkodás mértékét az elmúlt 10 évben az EU-ban évente 5,5 százalékkal sikerült növelni.

 

A direkt kifizetéseket további összegekkel kell fokozni a „zöldítési programok” (növénytermesztés diverzifikálása, ökológiai fókuszterületek – EFA – létesítése stb.) támogatásához.

klímavédelem

A klímaváltozás mezőgazdaságra kifejtett káros hatásairól rendkívül sok megfigyelés halmozódott fel – fotó: Shutterstock

Az innovációnak, a tudásszint növelésének egyre nagyobb szerepe van a fenntartható mezőgazdaságban. Gondoljunk itt a robotok, szatellitek, új technológiai eljárások bevezetésére. Mindezek mellett a gazdálkodók még gazdagabb és naprakészebb információellátása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a természeti erőforrásokkal még felelősségteljesebben tudjanak gazdálkodni.

 

agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

A kistermelők lehetnek a haszonélvezői a növekvő élelmiszerigénynek

2017. október 10. 11:59
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kiadta ,,Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2017-ben" című összegzését.

Élelmiszermizéria: Brüsszel véget vetne a vádaskodásoknak

2017. szeptember 29. 09:10
Konkrét akciótervet és folyamatábrát dolgozott ki napokban közzétett útmutatójában az Európai Bizottság (EB) az élelmiszerek „kettős minőségével” kapcsolatban. Az EB részletezi, melyek azok az uniós jogi előírások, amelyeket a tagországoknak a „kettős élelmiszerminőség” vizsgálatakor figyelembe kell venniük, és kitér arra is, milyen egzaktabb módszerekkel állapíthatják meg a különbségeket. A mostani iránymutatásból látható, hogy a bizottság nem vonja kétségbe a „kettős minőség” létezését, de arra törekszik, hogy az ellenőrzéseket tudományos alapokra helyezze. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis egyes tagállamok – például Magyarország is – szakmaiatlan és szubjektív szempontok szerint vizsgálódtak, így eredményeik nem voltak alkalmasak a tényleges helyzet tisztázására.