Korán felbukkant a szőlőültetvények egyik legnagyobb ellensége

2016. május 20. 08:25
Idő előtt jelentkeztek az első szőlőmegbetegedések idehaza. Egyes borvidékeken nagyon intenzív védekezést kellett alkalmazni.

Komoly károkat okozhatnak a szőlőben a terméseket tönkretevő betegségek, úgymint a peronoszpóra, a lisztharmat, a botritisz vagy a feketerothadás. Minél előbb elkezdődik a védekezés, annál kevésbé számíthatnak váratlan eseményekre a gazdák. A növényvédelemmel is foglalkozó multicég, a BASF szakemberei május 18-án, Szekszárdon gyakorlati bemutató keretében ismertették idei korai tapasztalataikat. Mint kiderült, az egyes borvidékeken jelentős károkat okozó április végi, május eleji fagy után nem sokkal már a lisztharmat-fertőzés első tünetei is megjelentek a hajtásokon.

 

 
 
 

 

A szőlőlisztharmatot jó másfél évtizeddel ezelőtt még a legkiszámíthatatlanabb szőlőbetegségnek tartották a szakemberek, ám azóta változott a technika és a tudomány is. A precíz, meteorológiai adatgyűjtés mellett a szabadföldi megfigyelésre épül az az előrejelző rendszer, ami időben felismeri a lisztharmat első tüneteit, így megfelelő alkalommal el lehet kezdeni a védekezést. Idén először, még áprilisban, a Villányi borvidék ültetvényein fedezték fel a lisztharmat-tüneteket, majd május elején a Szekszárd környéki tőkéken is. Gyakorta már nappal a rügyfakadás után fertőztek a lisztharmat aszkospórái.

liszrharmat

Nagy jelentősége van a szezon eleji védekezésnek a lisztharmat esetében – fotó: Shutterstock

A szakértők szerint a lisztharmat-járvány kialakulásában az induló fertőzés milyensége és elterjedése számít, ezért van jelentősége a szezon eleji védekezésnek. Mert így minimalizálható az induló fertőzés, továbbá megakadályozható a rügyfertőzés és megelőzhető a szőlőbogyókra nehezedő erős fertőzési nyomás is. A dél-dunántúli borvidékeken már a harmadik védekezést javasolták a termelőknek, ami rendkívül korai és intenzív védekezésnek számít. Májusban pedig már a peronoszpóra megjelenésével is számolni kell. Az elmúlt közel negyedszázad tapasztalatait összegezve a szakemberek úgy látják, e két betegség a leggyakoribb, míg a botritisz ritkább.

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Jár -e betegszabadság vagy táppénz munkavállalónak, ha beosztás szerint nem dolgozott?

2017. június 22. 10:09
Az utóbbi időben egymásnak ellentmondó írások jelentek meg annak kapcsán, hogy jár-e betegszabadság/táppénz azokra a napokra, amikor a munkavállalónak beosztás szerint nem is kellett volna dolgoznia, és ha jár ez keletkeztet-e utólag „túlórát”. Példák: 1, Általános munkarendben a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik és a hétvégén beteg lesz, de hétfőn már újra dolgozik. 2, Hathavi munkaidő-keretben a munkavállaló az ötödik hónap végén ledolgozza a teljes (hathavi keret) óraszámát, ezért a munkáltató a hatodik hónapban már nem osztja be munkára a munkavállalót. A munkavállaló viszont a hatodik hónapban beteg lesz. Jár -e betegszabadság vagy táppénz ezekre az időkre, keletkezhet-e „túlóra” utólag emiatt?

Az élelmiszerek ára 4,1 százalékkal emelkedett egy év alatt

2018. április 11. 09:41
2018. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 2 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ezen időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.