Korán felbukkant a szőlőültetvények egyik legnagyobb ellensége

2016. május 20. 08:25
Idő előtt jelentkeztek az első szőlőmegbetegedések idehaza. Egyes borvidékeken nagyon intenzív védekezést kellett alkalmazni.

Komoly károkat okozhatnak a szőlőben a terméseket tönkretevő betegségek, úgymint a peronoszpóra, a lisztharmat, a botritisz vagy a feketerothadás. Minél előbb elkezdődik a védekezés, annál kevésbé számíthatnak váratlan eseményekre a gazdák. A növényvédelemmel is foglalkozó multicég, a BASF szakemberei május 18-án, Szekszárdon gyakorlati bemutató keretében ismertették idei korai tapasztalataikat. Mint kiderült, az egyes borvidékeken jelentős károkat okozó április végi, május eleji fagy után nem sokkal már a lisztharmat-fertőzés első tünetei is megjelentek a hajtásokon.

 

 
 
 

 

A szőlőlisztharmatot jó másfél évtizeddel ezelőtt még a legkiszámíthatatlanabb szőlőbetegségnek tartották a szakemberek, ám azóta változott a technika és a tudomány is. A precíz, meteorológiai adatgyűjtés mellett a szabadföldi megfigyelésre épül az az előrejelző rendszer, ami időben felismeri a lisztharmat első tüneteit, így megfelelő alkalommal el lehet kezdeni a védekezést. Idén először, még áprilisban, a Villányi borvidék ültetvényein fedezték fel a lisztharmat-tüneteket, majd május elején a Szekszárd környéki tőkéken is. Gyakorta már nappal a rügyfakadás után fertőztek a lisztharmat aszkospórái.

liszrharmat

Nagy jelentősége van a szezon eleji védekezésnek a lisztharmat esetében – fotó: Shutterstock

A szakértők szerint a lisztharmat-járvány kialakulásában az induló fertőzés milyensége és elterjedése számít, ezért van jelentősége a szezon eleji védekezésnek. Mert így minimalizálható az induló fertőzés, továbbá megakadályozható a rügyfertőzés és megelőzhető a szőlőbogyókra nehezedő erős fertőzési nyomás is. A dél-dunántúli borvidékeken már a harmadik védekezést javasolták a termelőknek, ami rendkívül korai és intenzív védekezésnek számít. Májusban pedig már a peronoszpóra megjelenésével is számolni kell. Az elmúlt közel negyedszázad tapasztalatait összegezve a szakemberek úgy látják, e két betegség a leggyakoribb, míg a botritisz ritkább.

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Ki kell-e venni a gyermek utáni pótszabadságot?

2017. január 24. 09:17
Mi a helyzet akkor, ha a gyermek utáni pótszabadságot nem igényli a szülő? Kötelező élnie ezzel, vagy ha nem igényli, úgy nem jár neki? Ezt kérdezte egyik olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Meglepően nagyot nőtt a GDP, a mezőgazdaság hozzáadott értéke viszont csökkent

2017. június 07. 21:15
A bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékkal nőtt az első negyedévben az egy évvel korábbi alacsony szintről, még inkább, mint az előzetesen közölt 4,1 százalék – közölte szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – írja az MTI.