Koronavírus: ezekkel az intézkedésekkel mentenék meg a hazai élelmiszeripari cégeket
A koronavírus-járvány Magyarországon is egyre több szektort érint. Azt is mondhatjuk, hogy így vagy úgy, de senki sem térhet ki a hatásai elől. Mit lát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogyan, milyen csatornákon keresztül érinti az agrárgazdaságban érdekelt hazai cégeket ez a helyzet? A kereslet fennmaradt, csak átrendeződik? Mit látnak a legnagyobb külpiacainkon, hogyan tudják ezt lereagálni a hazai cégek?
Azzal kell kezdenem, hogy az első és legfontosabb hatás talán, hogy az ágazat több százezer dolgozóját érinti közvetlenül az új helyzet. Ők napi szinten ugyanúgy el kell, hogy menjenek dolgozni, mert az élelmiszerlánc szereplői nem tudnak leállni, legyen szó akár gazdálkodóról, akár feldolgozóról. Először is, nekik jár a köszönet. Emellett a járványhelyzet természetesen az agrárgazdaságot is érinti, több formában. Kezdetben voltak olyan értelmezések, hogy ezt az ágazatot Magyarországon nem fogja érinteni a válság, de ez egy nagyon téves kiindulási alap. Sokan ugyanis abból indultak ki, hogy a lakosság körében a felhalmozási pánik miatt megugrott a kereslet és ez jót tesz az élelmiszeripari cégeknek. Mára azonban látható: ez egy egyszeri roham volt és a kereslet a különböző élelmiszeripari termékek iránt érezhetően visszaesik, de még inkább átrendeződik. Ez a keresleti oldal, a fogyasztói szokások változása. De beszélni kell arról is, hogy a NAK tagjait közvetlenül érintik a járvány terjedésének lassítása érdekében hozott intézkedések is.
Ez utóbbi hatás nyilván a kínálati oldalon éreztette hatását. Mennyiben tépázzák meg a cégek működését a kínálati oldalon beállt zavarok?
Első körben az áruszállítási gondok sok ágazatra fejtették ki a hatásukat. Látni kell, hogy az élelmiszeripar számára bizonyos áruk külföldről érkeznek, így például csomagolóanyagok. De emellett vannak olyan tevékenységek, ahol szükség van védőruhára, hogy csak egy alapvető példát említsek: a permetezéshez a napi gyakorlatban szükség van kesztyűkre, maszkokra. A járvány hatására ezeknek a termékeknek a beszerzése pillanatok alatt lehetetlenné vált. De ugyanez igaz az állattenyésztőkre is, a takarmányok bizonyos alapanyagai, kiegészítői, például a vitaminok, külföldről érkeztek és itt is rövid idő alatt jelentkeztek ellátási gondok.
Nincs könnyű dolguk tehát az agrárcégeknek sem, ugyanis, ha alkalmazkodtak is a megváltozott kínálati oldali viszonyokhoz, jött a nagyobb kihívás: a keresleti oldalon végbement változások. Milyen folyamatokat lát ezen a téren a NAK és mennyiben tudnak ehhez az új helyzethez alkalmazkodni a magyar vállalkozások?
Az első keresleti oldalon lezajlott hatás a HoReCa (szállodák, éttermek, kávézók, közétkeztetés, települési konyhák) szektor leállása volt. Sok olyan, jellemzően kis élelmiszeripari vállalkozás van, amely főként ebbe a szektorba szállított be és miközben ezeknek az ágazatoknak a képviselői már az első körben kaptak kedvezményeket, a HoReCa szektor beszállítói kimaradtak belőle. A mai napig nincs számukra könnyítés, miközben ezeknél a beszállító cégeknél ugyanúgy eltűnt az árbevétel. És épp ezek azok a vállalkozások, amelyek alapvetően nem rendelkeznek a kiskereskedelem felé kapcsolattal, ezért a kiskereskedelmi láncokhoz való bejutást nem vagy csak nehezen tudják megoldani.
Pontosan mely ágazatokat érintette érzékenyen ez első körben?
A turizmushoz és a vendéglátáshoz köthető beszállítói tevékenységek ezek, például a halászati és aquakultúra, a dísznövény, a zöldség-, gyümölcságazat képviselői, valamint a vadgazdálkodás és vadhús –feldolgozás is kitett ágazat. Ezért az első körös kedvezményekre ezeknek a vállalkozásoknak is jogosultnak kellene lenniük. Ha ezeket az azonnali intézkedéseket nem hozzuk meg a kiszolgáltatott ágazatok számára, akkor a gazdaság újraindítása is nehezebben fog menni, de egyes ágazatok esetében egyszerűen nem fog megtörténni.
Ez esetben már félő, hogy kapacitásleépülés és elbocsátás is várható?
Vannak olyan vállalkozások, amelyek esetében már egy rövid időre történő leállás, az a cég jövőjét veszélyezteti. Ez az élelmiszeripar jellegéből fakad. Egy állattartó telepnél egy leállás azt jelenti a gyakorlatban, hogy megakad a teljes technológiai folyamat és ennek újraindítása horribilis költségeket jelent. De ugyanez igaz az intenzív halágazatra is, itt óriási visszaesést tapasztaltak a vállalkozások az értékesítésben. Egyrészt megszűntek a HoReCa-szállítások, bezártak a halpultok, a mozgóárusítás is jellemzően megállt, vagyis a létező csatornák megszűntek, a bevételi források teljesen elapadtak. Ha pedig a vágások csúsznak, mert nem tudják végtelen mennyiségben a halat tárolni, akkor a következő korcsoport rátolódik az előzőre, és a kényszertúltartás pedig súlyos következményekkel jár. Ez rendkívüli mértékben rombolja az adott cég jövedelmezőségét.
Az állattenyésztésben a bárány esetében kongatták meg elsőként a vészharangot annak köszönhetően, hogy a húsvéti bárányok értékesítése javarészt Olaszországba történik. A kezdeti pánik után most már elindult az értékesítés a zöld folyosókon, de érezhető, hogy az olaszok is elkezdték előnyben részesíteni a hazai termelőktől származó termékek fogyasztását. Ezért tapasztalható egyfajta keresletcsökkenés és keresletátrendeződés a magyar termékek esetében.
A hajtatott zöldségek piacát is meg kell említeni, ez ugyanis rendkívüli mértékben beszűkült, itt például az uborkát, a paprikát, a paradicsomot és a salátát lehet említeni, de a korai szabadföldi zöldségek közül a spárgát is érinti. Ezek mellett a gombatermesztés is nagy bajban van. Ha ezek a termékek napokon belül nem jutnak el a fogyasztókhoz, akkor ezeket már senki nem fogja megvásárolni. Az ellátási lánc gyorsasága itt alapvető fontosságú, főleg, hogy ezeknél a termékeknél a tavaszi értékesítés súlya kimagasló, így ennek a kiesése súlyos áldozatokkal jár.
A járvány okozta jelenlegi nehéz helyzet bemutatása után térjünk át a jövőre. Egy ilyen szituációban milyen intézkedésekre lenne szükség már rövid távon a szektor megsegítése érdekében?
Az első lépés, amit minden ország megtett, az az áruszállítás gördülékeny fenntartása, ez ugyanis minden ország számára létkérdés. Az ágazatok kitettsége nyilván különböző, de azt látni kell, hogy ha ez a válság elhúzódik, akkor további szektorokba gyűrűznek át a problémák: a sütőipari cégek, az italgyártók, a zöldség-gyümölcs termelők. Ennek érdekében a NAK – a 400 ezres tagságtól érkezett észrevételek alapján – több saját, részletes számításokon nyugvó elemzést készített. Például az élelmiszeripari tevékenységet 33 szakágazatra bontottuk és még ezen belül is van több termékpálya, amelyek mentén elemeztük a cégek helyzetét. De vizsgáltuk a vállalatok helyzetét, hogy mekkorák, valamint abból az irányból is, hogy mennyire kiszolgáltatottak a saját felvevő piacaiknak, beszállítói voltak-e a HoReCa-szektornak. Ezek alapján állítottuk össze javaslatcsomagunkat a kormánynak. Úgy gondoljuk, hogy első körben az lenne a fontos, hogy az ágazat is megkapja azokat a járulékkedvezményeket és adómentességeket, amelyeket más szektorok már megkaptak.
A szektorban foglalkoztatottak mennyire vannak veszélyben, fenyegeti őket elbocsátás?
Mindenképpen szükség van munkahelymegtartó lépésekre és jövedelemkompenzációs intézkedésekre. Stratégiai fontosságú emellett, hogy bizonyos élelmiszer-feldolgozók inputanyag-ellátása biztosított legyen.
Valamint lenne még egy ágazati sajátosság: a szántóföldi növénytermesztők fordított áfa szerint adóznak, az áfavisszaigénylésnek 90 nap az átfutási ideje, vagyis az érintett vállalkozások hosszú időn át hitelezik az államot. Ezt a kiutalási időt kellene lerövidíteni. A tagvállalataink rendszeresen jelzik még mindig, hogy nem találnak kellő mennyiségben védőruhát, ami a termeléshez szükséges. Az élőállat szállítása esetén a könnyített határátlépés létkérdés lenne.
Ezek tehát a gyors megoldást, válságkezelést igénylő kérdések. Milyen intézkedésekre lenne szükség közép és hosszú távon?
A közétkeztetés piacán magyar játékteret kell kialakítani, minden más uniós ország ezt teszi. Ez ugyanis egy komoly felvevőpiac lehet a magyar agrárcégek számára. Emellett van – a járványügyi krízistől függetlenül – egy adóügyi javaslatunk kidolgozás alatt, ami a családi gazdaságok számára jelentene újfajta segítségeket. Ahhoz pedig, hogy az ágazat hosszú távon is versenyképesen tudjon működni, közel 700 milliárd forintos beruházásösztönző csomagot dolgoztunk ki.
Az egyik általános európai következménye a mostani válságnak, hogy Nyugat-Európából tömegével bocsátják el a kelet-európai munkavállalókat, akik emiatt hazaérkeznek. Hogyan tud a magyar agrárgazdaság felkészülni, milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy a szakembereket fel tudja szívni a hazai cégvilág? Fel kell erre már most készülnünk?
Az elmúlt években az ágazat folyamatos szakember-hiánnyal küzdött és emiatt azt gondolom, hogy minden dolgos kézre szükség lesz. Ha valakinek munkára lesz szüksége, akkor én azt vetítem előre, hogy az élelmiszeriparban és az agrárgazdaságban talál munkát itthon. A piac átrendeződése és a fogyasztók életének megváltozása miatt megnőtt azoknál a cégeknél a kereslet, amelyek a kiskereskedelmi láncoknak szállítanak be. Ezeknél a cégeknél is szükség lesz még inkább a kapacitások bővítésére, vagyis új emberek felvételére. A szakmabeliekért, akik tapasztalattal érkeznek haza külföldről, pedig a hazai cégek két kézzel fognak kapkodni. Azt remélem, hogy ha ennek a bajnak egyáltalán lesz pozitív hozadéka, akkor az talán ez lesz, hogy még több külföldön dolgozó magyar dönt a hazatérés mellett.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével, Győrffy Balázzsal készült teljes interjú a Portfolio oldalán olvasható el.
agrarszektor.hu
Kapcsolódó cikkek
Soha nem látott fejlesztések várnak a hazai élelmiszeriparra
A Magyar Élelmiszerkönyvbe bekerült a füstöltfűszerpaprika-örlemény
