Kötetlen munkarend - Mit jelent, ha a munkavállaló maga oszthatja be munkaidejét?

2018. július 12. 08:08
A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, amely többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató? Erről ír dr. Szabó Gergely, ügyvéd a HR Blogon.
A munkarend meghatározása

Az általános szabályok szerint a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkarend meghatározása alatt a munkavállalók munkaidejének megszervezését, a munkaidő beosztását kell érteni.

A munkaidő beosztás gyakran alkalmazott módja az általános munkarend. Általános munkarendről beszélünk, ha a munkaidőt minden héten hétfőtől péntekig kell beosztani, így a munkavállaló heti két pihenőnapja szombatra és vasárnapra esik.

A munkáltató a munkaidő beosztás során munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot is alkalmazhat. Utóbbi két esetben a munkaidő a hét minden napjára beosztható, és a munkaidő az egyes munkanapok között egyenlőtlenül is elosztható. Ezt nevezzük egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak.

A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább 4 nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

Mit jelent a kötetlen munkarend?

A munkáltató megteheti, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkavállalónak engedi át. Ez tehát azzal jár, hogy a munkavállaló saját maga szervezi meg munkaidejét. A munkáltató kötetlen munkarendet írásban rendelhet el, és joga van arra, hogy a már elrendelt kötetlen munkarendet visszavonja, azaz visszavegye a munkaidő beosztásának jogát. A kötetlen munkarend nem igényli a felek megállapodását, tehát nem kötelező a munkaszerződésbe belefoglalni, és elrendeléséhez nem szükséges a dolgozó egyetértése. A vezető állású munkavállalók esetén a kötetlen munkarendet nem kell külön elrendelni, mivel ők a Munka Törvénykönyve alapján eleve kötetlen munkarendben dolgoznak.

Kötetlen munkarendet csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a munkakör jellege ezt indokolja, azaz a dolgozó olyan munkakörben dolgozik, amely lehetővé teszi a munkavégzés önálló megszervezését. Ezért nem lehet szó kötetlen munkarendről például bolti eladó, ügyfélszolgálati ügyintéző munkakörök esetén. Viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkaköri feladatok egy része, a feladatok sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíthető.

Mik lehetnek a kötetlen munkarend előnyei?

Kötetlen munkarend esetén bizonyos munkajogi szabályokat nem kell alkalmazni. Így nem alkalmazandók a rendkívüli munkaidő (túlóra), az ügyelet és készenlét szabályai, és a munkaidőt a munkáltatónak nem kell nyilvántartani. Természetesen nem kell alkalmazni a munkaidő beosztásának azon szabályait, amelyek a munkaidőnek a munkáltató általi beosztása esetén irányadók, így a pihenőidőre, pihenőnapra vonatkozó elírásokat sem.

A kötetlen munkaidő-beosztás tehát lényegesen csökkenti a munkáltató adminisztrációs terheit, hiszen a munkaidő beosztását nem kell elvégeznie, és munkaidőről sem kell nyilvántartást vezetnie. Kötetlen munkarend esetén nem beszélhetünk túlóráról, így a munkáltatónak ez a bérköltség tekintetében is kedvező lehet. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a munkaidő beosztás jogának átengedése nem irányulhat arra, hogy a munkáltató megkerülje a rendkívüli munkavégzés esetén járó pótlékok kifizetését. Ha megállapítható, hogy bár formálisan a munkavállaló kötetlen munkarendben volt, de ténylegesen a munkaköre ezt nem indokolta volna, azt a munkaügyi felügyelet és a bíróság is jogszabályba ütközőnek fogja tekinteni.

A dolgozói oldalon az előnyök egyértelműek, hiszen a munkavállaló maga határozhatja meg a munkabeosztását, amely nagy rugalmasságot biztosít számára a munkavégzés és egyéb elfoglaltságainak (szabadidő, család, stb.) megszervezésében.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

hrblog.hu

 

Kapcsolódó cikkek

Pánikhangulat és tévhitek - Ezt érdemes tudni az E-számokról

2018. május 14. 09:04
A tévhitekkel ellentétben az E-számokat nem azért hozták létre, hogy a káros anyagokat jelöljék velük az élelmiszerekben. Sokkal inkább gyakorlati és praktikussági szempontból fontosak, a használatukkal ugyanis minden európai országban egységesen lehet jelölni, hogy egy adott élelmiszer mit tartalmaz. Mivel egy címkén csak kevés információ fér el, ezért így könnyebben fel lehet tüntetni az összetevőket.

Kiállítók sokaságával találkozhatnak az OMÉK-ra látogatók

2017. augusztus 16. 12:42
Szórakoztató, játékos programokkal, kulturális műsorszámokkal, híres táncos és zenei előadókkal, illetve a magyar mezőgazdaságot bemutató kiállítók kiváló minőségű termékeivel is találkozhatnak az OMÉK-ra kilátogatók 2017. szeptember 20-24. között.