Lassult a mezőgazdasági termékek drágulása
2018. február 16. 10:10
Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérve a novemberi 7,7 százalék után. A növényi termékek 6,0 százalékkal, az élő állatok, állati termékek 3,8 százalékkal drágultak. A tavalyi egész év átlagában a mezőgazdasági termelői árak 5,6, százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly decemberben a gabonafélék ára 9,2, ezen belül a búzáé 6,9, a kukoricáé 9,9 százalékkal volt magasabb, mint 2016 végén. A gyümölcsfélék ára 21,3 százalékkal, ebből az almáé 26, a szőlőé 12 százalékkal emelkedett.
Az élő állatok termelőiárszintje 2,3 százalékkal csökkent. A vágóbaromfi ára 2,7 százalékkal nőtt, ezzel szemben a vágósertésé 7,2 százalékkal volt alacsonyabb.
Az állati termékek ára 17,4 százalékkal emelkedett. A tej ára 15, a tojásé 33 százalékkal növekedett.
otpagrar.hu
Kapcsolódó cikkek
Földilleték, idénymunka: változtak a szabályok
2017. november 30. 09:05
November 24-én életbe léptek azok a törvénymódosítások, amelyek a mezőgazdasági idénymunkára és a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességre vonatkoznak. A jogszabályváltozások a munkaerőhiány csökkentését és az illetékmentességi előírások könnyítését célozzák.
Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött
2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.
