Ledőlnek a tabuk: birtokkoncentráció és kapacitásbővítés az agráriumban

2018. május 29. 07:37
Sokszor tapasztaljuk, hogy egy dolog a kormány retorikája és megint másik, hogy valójában mit csinál. Míg szavakban marad a kisüzemek támogatása, addig minden jel szerint egyre inkább hajlanak rá, hogy a birtokkoncentráció világjelenségének okait elfogadják. Nem véletlen, hogy az unió támogatás-politikájából is kikopni látszik a kapacitásbővítés tilalma.
 

Lezárult a 22. Agrárexpó Pápán, ahol az agrárszektor.hu szervezésében neves ágazati szereplők osztották meg egymással és a hallgatósággal a gondolataikat. Az egyik leginkább várt beszélgetés az Agrárkamara elnöke, a  pápai születésű, fideszes képvidelő Győrffy Balázs és szocilista Harangozó Gábor, volt EU képviselő között zajlott le. Az eszmecserét Papp Gergely, a kamara szakmai főigazgató-helyettese irányította.

Balról jobbra: Harangozó Gábor (MSZP), Győrffy Balázs (Fidesz), Papp Gergely (NAK)

Már nem tabu: mérethatákonyság és kapacitásbővítés

Papp Gergely elsőként a támogatások jövőjével kapcsolatban kérdezte beszélgetőpartnereit. Harangozó Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy reálértéken sokkal többet veszít az új költségvetéssel az agrárium, mint amit Günther Öttinger költségvetési biztos az 5 százalékos mínusszal beharangozott. Papp Gergely ezzel nem vitatkozott, de megnyugtatta a jelenlévőket azzal, hogy biztosra veszi, nominális értéken nem lehet  68 ezer forint alatt a területalapú támogtás 2021-ben. Harangozó egy érdekes fordulatra is rámutatott az unió támogatáspolitikájában: már nemcsak a hatékonyságnövelésről és az innovációról beszélnek az ágazatban, hanem a kapacitásbővítés is bekerült a retorikába - ezt korábban kifejezetten ellenezte Brüsszel.

 

Ezzel összhangban a kormányzati kommunkációban is megfigyelhető egyfajta váltás. Győrffy Balázs nem kevesebbet állított, mint hogy a széttöredezett magyar birtokstruktúra gátolja a versenyképességet. A birtokkoncentrációnak azonban úgy kell bekövetkeznie, hogy ez ne okozzon társadalmi feszültséget. Ennek egyik lehetséges módja az öröklési szabályok átalakítása. A szakember nem részletezte az elképzelést, de nyilvánvaló feltétel lehet az, hogy az örökhagyó gazdaságát az örökösök közül elsősorban az vehesse át, akinek végzettsége is van a működtetéséhez. Természetesen azt a helyzetet is rendezni kell, ha egyik örökösnek sincs ilyen képesítése, illetve ha mindegyiknek van, valamint azok kárpótlásáról is gondoskodni kell, akik így kiszorulnak a mezőgazdaságból.

 

Harangozó Gábor egyetértett a fideszes képviselővel abban, hogy a szövetkezést és azintegrációt is támogatni kell a hatékonyabb méretű piaci szereplők megjelenése érdekében. Mint mondta, a jövőben nem a nagygazdaságok háttérbe szorításán, hanem a kicsik és nagyok integrációján kell lennie a hangsúlynak.

MTI Fotó: Rosta Tibor

Őstermelők, reszkessetek!

Győrffy Balázs a vidékfejlesztélsi pénzek kapcsán a legnagyobb veszélynek azt érezte, ha az unió nem szorítja keretek közé a társfinanszírozás mértékét.

Ha egyes nemzetek hazai forrásból 50 százalékosan bővítik az unióból érkező támogatást, akkor könnyen alulmaradunk a finnaszírozási versenyben"

- hangsúlyozta, valamint azt is elismerte, hogy a futó pénzügyi ciklusban csak 5 ország ad kevesebb forrást az uniós kerethez, mint mi. A magyar kormány pillanatnyilag 15-17 százalékos hozzájárulását a következő ciklusban biztosan növelni kell. Mint arról az agrárszektor.hu már írt, a legnagyobb forráscsökkentést éppen a vidékfejlesztés szenvedheti el 2021 után.

 

Harangozó Gábor még egy alaphibát vélt felfedezni a jelenlegi magyar támogatási stratégiában. Korábban folyamatosan pályázhattak a gazdálkodók, 2015-ben viszont minden kiírás szinte egyszerre  jelent meg. Többek között ennek köszönhetőek a kétéves csúszások az elbírálásban, most pedig a pályázatok megvalósítása ütközik az építőipar kapacitási korlátaiba. "Sok ember üzleti terve és beruházási álma ment így füstbe. A kiszámíthatatlan, vissza nem térítedő támogatástól még az olcsó hitelek is jobbak" - zárta szavait a szocialista politikus. Győrffy Balázs szerint a dömpingszerű pályázatkiírás oka az volt, hogy minden forrást mihamarabb lekössünk, és a termelő beruházások minél gyorsabban létrejöjjenek. Megjegyezte, a kamatkörnyezetegyébként kedvező klímát ad a fejlesztéseknek, de a hitelekhez képest a visszatérítendő támogatás is jó alternatíva lenne - ha ne adj´isten, csak ilyen feltételekkel adna pénzt a beruzásokra az unió 2021-től.

 

A pénzügyi környezet kapcsán az adórendszer átgondolása is szóba került. Győrffy Balázs úgy véli, ennek köszönhető, hogy ma egy gazdaság 2-3 jogi formában is működik, a gazdaságvezető pedig egyszerre őstermelő, családi gazda és kft. ügyvezető is.

300 ezer őstermelő biztosan nem termel a mezőgazdaságban. Inkább a családi gazdaságot kell kedvező adózási környezettel segíteni, valamint jogi személyként elismerni. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a támogatás nélkül számított bevételek 100 millió forintig adómentesek legyenek"

- sorolta a kormányzati terveket a képviselő. Hozzátette: fontos lenne kimondani, hogy egy természetes személy  ugyanazzal a  tevékenységgel csak egyetlen jogi személyiséget (céget) képviselhessen. (Ez lenne az üzemtörvény, amelynek hatályba lépése  2014 óta húzódik az ellenérdekelt felek sokasága miatt - agrárszektor.hu.)

MTI Fotó: Lehoczky Péter

Mitől lesz vonzó a fiataloknak az agrárium?

Papp Gergely kíváncsi volt arra is, mit gondolnak a felek a mezőgazdaságban rendelkezésre álló munkaerőről és a generációváltásról. Harangozó Gábor úgy vélte, ma maga a vidéki élet nem elég vonzó a fiatalok számára. Amint elmennek tanulni az agrárfelsőoktatási központba, ott is maradnak a  városban, rosszabb esetben külföldre távoznak a fiatalok. A vidéki életfeltételeken kellene javítani ahhoz, hogy ezen a téren változás következzen be. Győrffy szerint viszont ha van elég jövedelem az agráriumban, akkor az önmagában is vonzó lehet a következő generáció számára. Az oktatást pedig közelebb kell vinni ahhoz a környezethez, ahol a termelés valóban zajlik. Ebből a szempontból a duális képzésnek kiemelt jelentőssége van. A gazdaságokban nemcsak a reális működési feltételekkel szembesülhetnek a fiatalok, de a géppark is jobb, mint az állami oktatási intézményekben - tette hozzá.

Ez rámutat arra is, hogy egyre több tőkét igényel az agráriumba való beszállás. Győrffy szerint éppen ezért nem jelent túl sokat a kezdők számára a 12 millió forintos fiatal gazda támogatás. Ehelyett a gazdaságátadást és az öröklés intézményét kell erősíteni, illetve a fiatalok számára továbbra is 5 százalékkal magasabb támogatási szintet biztosítani a beruházási pályázatokban.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Szeptember 15-ig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást

2016. szeptember 14. 08:17
Felhívjuk az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelők figyelmét arra, hogy 2016. szeptember 15-ig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által megjelölt számlára.

Rendkívüli támogatást kapnak a tejtermelők

2016. március 08. 08:11
A kormány döntése értelmében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a tejtermelő gazdák megsegítése érdekében 11,44 milliárd forint többlettámogatást biztosít 2016-ban – jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár sajtótájékoztatón, Budapesten.