Ledőlnek a tabuk: birtokkoncentráció és kapacitásbővítés az agráriumban
Lezárult a 22. Agrárexpó Pápán, ahol az agrárszektor.hu szervezésében neves ágazati szereplők osztották meg egymással és a hallgatósággal a gondolataikat. Az egyik leginkább várt beszélgetés az Agrárkamara elnöke, a pápai születésű, fideszes képvidelő Győrffy Balázs és szocilista Harangozó Gábor, volt EU képviselő között zajlott le. Az eszmecserét Papp Gergely, a kamara szakmai főigazgató-helyettese irányította.
Már nem tabu: mérethatákonyság és kapacitásbővítés
Papp Gergely elsőként a támogatások jövőjével kapcsolatban kérdezte beszélgetőpartnereit. Harangozó Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy reálértéken sokkal többet veszít az új költségvetéssel az agrárium, mint amit Günther Öttinger költségvetési biztos az 5 százalékos mínusszal beharangozott. Papp Gergely ezzel nem vitatkozott, de megnyugtatta a jelenlévőket azzal, hogy biztosra veszi, nominális értéken nem lehet 68 ezer forint alatt a területalapú támogtás 2021-ben. Harangozó egy érdekes fordulatra is rámutatott az unió támogatáspolitikájában: már nemcsak a hatékonyságnövelésről és az innovációról beszélnek az ágazatban, hanem a kapacitásbővítés is bekerült a retorikába - ezt korábban kifejezetten ellenezte Brüsszel.
Ezzel összhangban a kormányzati kommunkációban is megfigyelhető egyfajta váltás. Győrffy Balázs nem kevesebbet állított, mint hogy a széttöredezett magyar birtokstruktúra gátolja a versenyképességet. A birtokkoncentrációnak azonban úgy kell bekövetkeznie, hogy ez ne okozzon társadalmi feszültséget. Ennek egyik lehetséges módja az öröklési szabályok átalakítása. A szakember nem részletezte az elképzelést, de nyilvánvaló feltétel lehet az, hogy az örökhagyó gazdaságát az örökösök közül elsősorban az vehesse át, akinek végzettsége is van a működtetéséhez. Természetesen azt a helyzetet is rendezni kell, ha egyik örökösnek sincs ilyen képesítése, illetve ha mindegyiknek van, valamint azok kárpótlásáról is gondoskodni kell, akik így kiszorulnak a mezőgazdaságból.
Harangozó Gábor egyetértett a fideszes képviselővel abban, hogy a szövetkezést és azintegrációt is támogatni kell a hatékonyabb méretű piaci szereplők megjelenése érdekében. Mint mondta, a jövőben nem a nagygazdaságok háttérbe szorításán, hanem a kicsik és nagyok integrációján kell lennie a hangsúlynak.
Őstermelők, reszkessetek!
Győrffy Balázs a vidékfejlesztélsi pénzek kapcsán a legnagyobb veszélynek azt érezte, ha az unió nem szorítja keretek közé a társfinanszírozás mértékét.
- hangsúlyozta, valamint azt is elismerte, hogy a futó pénzügyi ciklusban csak 5 ország ad kevesebb forrást az uniós kerethez, mint mi. A magyar kormány pillanatnyilag 15-17 százalékos hozzájárulását a következő ciklusban biztosan növelni kell. Mint arról az agrárszektor.hu már írt, a legnagyobb forráscsökkentést éppen a vidékfejlesztés szenvedheti el 2021 után.
Harangozó Gábor még egy alaphibát vélt felfedezni a jelenlegi magyar támogatási stratégiában. Korábban folyamatosan pályázhattak a gazdálkodók, 2015-ben viszont minden kiírás szinte egyszerre jelent meg. Többek között ennek köszönhetőek a kétéves csúszások az elbírálásban, most pedig a pályázatok megvalósítása ütközik az építőipar kapacitási korlátaiba. "Sok ember üzleti terve és beruházási álma ment így füstbe. A kiszámíthatatlan, vissza nem térítedő támogatástól még az olcsó hitelek is jobbak" - zárta szavait a szocialista politikus. Győrffy Balázs szerint a dömpingszerű pályázatkiírás oka az volt, hogy minden forrást mihamarabb lekössünk, és a termelő beruházások minél gyorsabban létrejöjjenek. Megjegyezte, a kamatkörnyezetegyébként kedvező klímát ad a fejlesztéseknek, de a hitelekhez képest a visszatérítendő támogatás is jó alternatíva lenne - ha ne adj´isten, csak ilyen feltételekkel adna pénzt a beruzásokra az unió 2021-től.
A pénzügyi környezet kapcsán az adórendszer átgondolása is szóba került. Győrffy Balázs úgy véli, ennek köszönhető, hogy ma egy gazdaság 2-3 jogi formában is működik, a gazdaságvezető pedig egyszerre őstermelő, családi gazda és kft. ügyvezető is.
- sorolta a kormányzati terveket a képviselő. Hozzátette: fontos lenne kimondani, hogy egy természetes személy ugyanazzal a tevékenységgel csak egyetlen jogi személyiséget (céget) képviselhessen. (Ez lenne az üzemtörvény, amelynek hatályba lépése 2014 óta húzódik az ellenérdekelt felek sokasága miatt - agrárszektor.hu.)
Mitől lesz vonzó a fiataloknak az agrárium?
Papp Gergely kíváncsi volt arra is, mit gondolnak a felek a mezőgazdaságban rendelkezésre álló munkaerőről és a generációváltásról. Harangozó Gábor úgy vélte, ma maga a vidéki élet nem elég vonzó a fiatalok számára. Amint elmennek tanulni az agrárfelsőoktatási központba, ott is maradnak a városban, rosszabb esetben külföldre távoznak a fiatalok. A vidéki életfeltételeken kellene javítani ahhoz, hogy ezen a téren változás következzen be. Győrffy szerint viszont ha van elég jövedelem az agráriumban, akkor az önmagában is vonzó lehet a következő generáció számára. Az oktatást pedig közelebb kell vinni ahhoz a környezethez, ahol a termelés valóban zajlik. Ebből a szempontból a duális képzésnek kiemelt jelentőssége van. A gazdaságokban nemcsak a reális működési feltételekkel szembesülhetnek a fiatalok, de a géppark is jobb, mint az állami oktatási intézményekben - tette hozzá.
Ez rámutat arra is, hogy egyre több tőkét igényel az agráriumba való beszállás. Győrffy szerint éppen ezért nem jelent túl sokat a kezdők számára a 12 millió forintos fiatal gazda támogatás. Ehelyett a gazdaságátadást és az öröklés intézményét kell erősíteni, illetve a fiatalok számára továbbra is 5 százalékkal magasabb támogatási szintet biztosítani a beruházási pályázatokban.
agrarszektor.hu
Kapcsolódó cikkek
A norvég favágók átdobták a pesti srácokat
Új élet felmondás után - így kezdj bele a tervezésbe (2.)
