Újra nagy jelentősége lehet az agrárerdészetnek

2018. február 26. 08:21
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos eszköze lehet a több évszázados hagyománnyal rendelkező agrárerdészeti termelési kultúra alkalmazása Magyarországon – jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján pénteken Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter – közölte az MTI.

A nem csak Magyarországon, de Európában is úttörő kiadványnak szánt Agrárerdészet című könyv bemutatóján elmondta: az agrárerdészet olyan termelési kultúra, amelyben a faállomány szántóföldi növényekkel, kertészeti kultúrákkal, sőt, az állattartással közösen veszi igénybe a tájat. Egymást erősítik a különböző mezőgazdasági és erdészeti tájhasznosítási megoldások. Mindez az elmúlt évtizedekben visszaszorult, és most olyan hasznosítási lehetőségeket, módszereket szeretnének felmutatni a szerzők, amelyek főként a kis és közepes családi vállalkozások számára lehetnek hasznosak. 

A leírt módszerekkel, például, gyenge minőségű termőföldeken, vagy vizes területeken lehet gazdaságosabban, az eddiginél több haszonnal gazdálkodni. Különösen az ország azon területein lehet ez hasznos, ahol a klímaváltozás hatásai már most is nagyon szembetűnőek, mondta a miniszter. Magyarországon több helyen is vannak olyan erdős területek, ahol legeltetnek, vagy olyan gyümölcsösök, ahol kertészeti kultúrákat termelnek. Fontos különbség a klasszikus termelési eljárásokhoz képest, az ökológiával való szoros, sőt rendszerszintű kapcsolat - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója - a kötet egyik szerzője - azt emelte ki, hogy az agrárerdészet alapvetően Magyarországon és a világ minden részén elsősorban a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára jelent alternatív megoldást. Magyarországon legalább 800 ezer hektár olyan szántóterület van, amely kedvezőtlen adottságúnak minősül - jelezte a főigazgató.

Elmondta azt is: a különböző agrárerdészeti rendszerek alkalmazásával 20-30 százalékkal nagyobb termelési érték produkálható egy egységnyi területen, mint korábban. Ez jelentős kibocsátás növekedést jelenthet a magyar mezőgazdaság számára. Így hosszabb távon 80-90 milliárd forinttal növelhető a számítások szerint a magyar mezőgazdaság kibocsátása - mondta a NAIK főigazgatója.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Gyuricza: Elengedhetetlen a versenyképességhez a precíziós gazdálkodás

2017. május 15. 09:08
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében egyebek mellett a precíziós gazdálkodást sürgette, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára pedig az agrár-környezetgazdálkodás szükségességére hívta fel a figyelmet az Agrárakadémia című konferenciasorozat második állomásán a Hermann Ottó Intézetben csütörtökön Budapesten – közölte az MTI.

Közös ünnep, közös nyilatkozat

2017. május 02. 11:24
Közösen helyezték el virágaikat a városligetben 2017 május elsején a magyar szakszervezeti konföderációk képviselői.  Az ünnepi megemlékezés után Földiák András, a munkavállalói oldal soros elnöke felolvasta az öt konfödercáió közös nyilatkozatát. 
 
A szakszervezetek 10 órakor kezdődő megemlékezése keretében összeállítás hangzott el az 1890-es, első május elseje követeléseiről és megemlékezéséről. Az egybegyűlteg meghallgathatták, hogyan érvelt a korabeli, 1890-es Népszava - az 1889-es Párizsi Kongresszusra hivatkozva - a május elseje megünnepléséért:
- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.

Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.

A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.