A hazai agrárágazatban jelenleg kihasználatlanok a digitális fejlesztésekből származó gazdasági előnyök, ezért a Digitális Jóléti Program 2.0 (DJP) keretében a magyar agrárágazat digitális fejlesztése érdekében elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS). Részletek az interjúból:

„– Az elmúlt évek alatt a hazai termelésbe is beszivárgott a digitalizáció. Mára elért egy olyan szintet, amikor megkerülhetetlenné vált a vele való foglalkozás. Öt évvel ezelőtt még nem tartottunk ott, ahol ma, hiszen az is elért olyan eredményeket, aki nem foglalkozott a digitalizációval, mint aki már használta a digitális eszközöket. Napjainkra a termelés szintjén van a legjelentősebb előrelépés, már csak azért is, mert ez látható. Ma már nem kényelmi szempontból fontos, hogy a traktor tartani tudja a 2-2,5 centiméteres irányt, s a növényvédelem, a műtrágya kijuttatása valóban az adott terület szükségletei alapján történik, hanem az adatgyűjtés szempontjából is. Az automatizáció mellett a robotizáció is megjelent, még akkor is, ha ember ül a gépen, de maga a művelet már robotizált, vagyis hosszú folyamatokat kapcsolnak össze, amit a gép magától megold. Nos, ez a szint már mindegyik ágazatban megjelent, ezt leginkább a szántóföldi növénytermesztésnél tapasztalhatjuk, de az állattenyésztésben is megvalósult a digitális technológiának köszönhetően az egyedi állattartás. A digitalizáció sok elemét korábban is használtuk, sőt, a rendszerváltás előtt is voltak digitális eszközök a szarvasmarha-termelésben, de ma már a sertés-, a baromfiágazatokban is terjed a használatuk. (…)

– Valójában két látványos, markáns feladatot határoztunk meg. Az egyiket kompetenciafejlesztésnek hívjuk, amelyen belül az ismeretterjesztés eszközrendszerét tartjuk a legfontosabbnak. Le is írjuk, hogyan lehet a másfélszázezer embert olyan informáltsági, majd ismereti szintre hozni, hogy a helyén számoljanak ezzel a technológiával. (…) A másik markáns feladat a közszféra beemelése a versenyszférába, ugyanis azt látjuk, hogy a közszféra már a versenyszféra része. Az egyik fontos eleme ennek az, hogy az a rengeteg adat, amit a közigazgatás begyűjt, azok visszakerüljenek a versenyszférába. A közigazgatás bizonyos szolgáltatásokat is nyújt a gazdálkodóknak, például meteorológiai előrejelzéseket adnak, de a talajjal, a növényvédelemmel, az állat-egészségüggyel kapcsolatos információkat is az állami szférától kaphatjuk meg. Az a jövő útja, hogy ezeket a szolgáltatásokat a digitális technológiákhoz kell igazítani ahhoz, hogy a precíziós eszközök lehetőségeit még jobban ki tudják használni. A stratégia természetesen részletesen kitér további fontos feladatokra is, mint például az adatfelhasználás szabályozása.”

nak.hu