A témát vizsgáló bizottság elé nagyon ritkán kerül EU tagállam, ahol mind a kormány, mind a munkaadói, mind a munkáltatói oldal is érvelhet a beadvány kapcsán.

Szakszervezeti oldalról a 2010 óta történő kollektív jogok leépítése kapcsán közös magyar álláspont került megfogalmazásra, amelyet megtámogatott az Olasz Általános Munkás Konföderáció (CGIL), és a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB). Az elmúlt időben beadott magyar szakszervezeti panaszokat globális szövetségek jelenítették meg, így az egészségügyi dolgozók ügyét a Nemzetközi Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetség (PSI), a légirányítók ügyét a Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (ITF), míg a pedagógusok ügyét az Oktatásügyi Internacionálé (EI). A magyar munkáltatói oldal szintén az érdemi szociális párbeszéd hiányát és annak negatív következményeit emelte ki.

A bizottság megállapította, hogy a szakszervezet-ellenes megkülönböztetéssel szembeni védelem, a törvény által megengedett kollektív tárgyalások hatálya, valamint a szabad és önkéntes kollektív tárgyalásokba való beavatkozás tekintetében jelentős jogi- és gyakorlati hiányosságok tapasztalhatók az egyezménnyel kapcsolatosan. A bizottság felkérte a kormányt, hogy haladéktalanul vegye igénybe az ILO technikai segítségét az egyezmény rendelkezéseinek való jogi és gyakorlati megfelelés biztosítása érdekében, ami egy nagyon erős jelzés a kormány számára, hogy komoly problémákat kell megoldania.

A bizottság felkéri a kormányt, hogy 2022. szeptember 1-jéig nyújtson be jelentést a szakértői bizottságnak, amely a szociális partnerekkel konzultálva ad tájékoztatást az egyezmény jogi és gyakorlati alkalmazásáról.

A fentiek alapján a magyar szakszervezeti konföderációkkal felhívják a kormány figyelmét, hogy kezdjen tárgyalásokat az ILO által tapasztalt problémák megoldása céljából.

Budapest, 2022. június 13.

Zlati Róbert elnök Magyar Szakszervezeti Szövetség

Csóti Csaba elnök Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

www.szakszervezetek.hu