Magyar zászlók lepték el a pultokat

2020. január 24. 08:30
A rendelkezés hosszú távon jótékony hatással lehet a hazai sertés értékesítésére
Éves szinten 250 milliárd forintot költ sertéshúsra a magyar lakosság. Bár továbbra is árérzékenyek a fogyasztók, a húsjelölés hatására nőhet a hazai termékek részaránya.
 
 
 

Maradéktalanul eleget tettek az áruházláncok a január 15-től hatályos sertéshúsjelölési kötelezettségnek – derült ki a Világgazdaság körképéből, amely a Tesco, a SPAR, a CBA és az Auchan válaszain alapul. A pultokban zászlóval és országnévvel jelölik a hús származási helyét, amelyet online rendelés esetén a csomagoláson ugyancsak feltüntetnek. Ahogyan azt immár a zászlós jelölés is alátámasztja, a kínálatban tekintélyes a magyar sertéshús fölénye az importtal szemben.

A SPAR kommunikációs vezetője, Maczelka Márk közölte, hogy

  • körülbelül 75 százalékos arányt képvisel a hazai áru,
  • mintegy 20 százalék osztrák termék,
  • 3 százalék német,
  • a fennmaradó 2 százalék pedig cseh.

Nagyobb import a comb-lapocka kategóriában tapasztalható. A Tescónál azt közölték, hogy a hálózatukban forgalmazott friss pultos sertéshús szinte teljes egészében magyar, a múlt héten csak egyfajta német terméket kínáltak e kategóriában.

Magyar zászlók lepték el a pultokat

Fotó: Kallus György/Világgazdaság

A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila pedig azt hangsúlyozta, hogy főként hazai vágóhidakról származó sertést árusítanak, így

80 százalék feletti a magyar hús aránya.

Adorján Abigél, az Auchan kommunikációs menedzsere kiemelte: stratégiai kérdés, hogy a lehető legtöbb terméket helyi forrásból szerezzék be.

A sertéshús 96 százaléka közvetlenül magyar termelőtől vagy gyártótól származik.

A vásárlók többsége észreveszi az új jelölést, sokan a tetszésüket is kinyilvánítják Fodor Attila szerint. Úgy látja, a rendelkezés hosszú távon jótékony hatással lehet a magyar sertéshús értékesítésére, a Tescónál viszont úgy ítélik meg, korai még vásárlói trendekről beszélni. Nagy változást egyelőre a SPAR-nál sem látnak, ha valamelyest csökken az eladott mennyiség, az inkább az árnövekedéssel függ össze. Maczelka Márk szerint nehéz meghatározni, hogy meddig tart a drágulás, mert sok befolyásoló tényező van. A folyamat végét az Auchannál sem látják.

teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

 

Kapcsolódó cikkek

Az élelmiszerek 22,1 százalékkal drágultak egy év alatt

2022. július 11. 08:31
Az élelmiszerek ára 22,1 százalékkal emelkedett, ezen belül legjelentősebben a margarin 58,1, a sajt 43,4, a száraztészta 39,9, a kenyér 39,7, a baromfihús 37,1, a tejtermékek 36,5, a tojás 34,3, a péksütemények 31,1, a tej 24,9 százalékkal drágult. Átlag alatti mértékben, 11,3 százalékkal nőtt a sertéshús ára, a csokoládé, kakaó 6,5, a cukor 5,7 százalékkal került többe – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árakról szóló gyorstájékoztatójából.

Tippeljen, melyik élelmiszerben a legnagyobb a saját márkás termékek aránya?

2019. február 18. 09:03
Magyarországon 2017-ben mintegy 1 százalékpontot nőtt a sajátmárkás élelmiszerek piaci részesedése, ezzel a több mint 1700 milliárdos forgalom közel 29 százalékát hasították ki. A kereskedelmi márkák, köznyelven sajátmárkás termékek, népszerűsége globálisan ismét felívelőben van, amely mögött a kiskereskedelemben tapasztalható forradalmi változások húzódnak - áll a NAK élelmiszeripari hírlevelében.