Magyar zászlók lepték el a pultokat

2020. január 24. 08:30
A rendelkezés hosszú távon jótékony hatással lehet a hazai sertés értékesítésére
Éves szinten 250 milliárd forintot költ sertéshúsra a magyar lakosság. Bár továbbra is árérzékenyek a fogyasztók, a húsjelölés hatására nőhet a hazai termékek részaránya.
 
 
 

Maradéktalanul eleget tettek az áruházláncok a január 15-től hatályos sertéshúsjelölési kötelezettségnek – derült ki a Világgazdaság körképéből, amely a Tesco, a SPAR, a CBA és az Auchan válaszain alapul. A pultokban zászlóval és országnévvel jelölik a hús származási helyét, amelyet online rendelés esetén a csomagoláson ugyancsak feltüntetnek. Ahogyan azt immár a zászlós jelölés is alátámasztja, a kínálatban tekintélyes a magyar sertéshús fölénye az importtal szemben.

A SPAR kommunikációs vezetője, Maczelka Márk közölte, hogy

  • körülbelül 75 százalékos arányt képvisel a hazai áru,
  • mintegy 20 százalék osztrák termék,
  • 3 százalék német,
  • a fennmaradó 2 százalék pedig cseh.

Nagyobb import a comb-lapocka kategóriában tapasztalható. A Tescónál azt közölték, hogy a hálózatukban forgalmazott friss pultos sertéshús szinte teljes egészében magyar, a múlt héten csak egyfajta német terméket kínáltak e kategóriában.

Magyar zászlók lepték el a pultokat

Fotó: Kallus György/Világgazdaság

A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila pedig azt hangsúlyozta, hogy főként hazai vágóhidakról származó sertést árusítanak, így

80 százalék feletti a magyar hús aránya.

Adorján Abigél, az Auchan kommunikációs menedzsere kiemelte: stratégiai kérdés, hogy a lehető legtöbb terméket helyi forrásból szerezzék be.

A sertéshús 96 százaléka közvetlenül magyar termelőtől vagy gyártótól származik.

A vásárlók többsége észreveszi az új jelölést, sokan a tetszésüket is kinyilvánítják Fodor Attila szerint. Úgy látja, a rendelkezés hosszú távon jótékony hatással lehet a magyar sertéshús értékesítésére, a Tescónál viszont úgy ítélik meg, korai még vásárlói trendekről beszélni. Nagy változást egyelőre a SPAR-nál sem látnak, ha valamelyest csökken az eladott mennyiség, az inkább az árnövekedéssel függ össze. Maczelka Márk szerint nehéz meghatározni, hogy meddig tart a drágulás, mert sok befolyásoló tényező van. A folyamat végét az Auchannál sem látják.

teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

 

Kapcsolódó cikkek

Ázsiában is hódít a bio

2019. február 04. 10:27
Jó befektetés lehet a bioélelmiszer a kelet-ázsiai térségben, írja egy alapkezelőre hivatkozva a nestegg.com.au ausztrál hírportál.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

2021. január 18. 09:28
Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.