Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői bejelentése után a Magyar Közlönyben a kormány kihirdette az eredeti Kurzarbeit-rendeletről szóló módosítást (Közlöny, 82. szám, pdf). A lényeges újítások:

• A csökkentett munkaidő sávját a bejelentésnek megfelelően módosították: 15 és 75 százalékkal csökkenhet a munkaidő, már ezekre a dolgozókra érvényes a támogatás. Korábban ez 30-50%-os munkaidő-kiesés esetén volt érvényes. (Vagyis most már egy eredetileg napi 8 órában foglalkoztatott majd 2 órában tovább foglalkoztatott esetén is lehet igényelni.)
• A létszámtartási kötelezettség csak a programban résztvevő dolgozókra áll fent.
• A távolléti díj fogalma átalakul alapbérré. A rendelet kimondja: "a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is".
• Ez csak pontosítás, de a lényeg: a támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
• Újdonság az eddig elhangzottakhoz képest, hogy az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is módosulnak. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg. Ez a gyakorlatban a következőt jelentheti: ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 6 órában foglalkoztatnak tovább, akkor kötelező megállapodni a fejlesztési időről, 3 hónapra. Ha viszont egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 2 órában foglalkoztatnak tovább, akkor itt nem kötelező az egyéni fejlesztési idő, hanem lehetőség.
• Az új rendelet továbbra is kimondja, hogy a támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét, viszont itt tesz egy lényeges könnyítést a szabályozás: abban az esetben nem kell elérni az eredeti alapbért, ha a munkaidőcsökkentés legalább 50%-os. Vagyis ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatottat 4 órában dolgoztatnak tovább, akkor már lehet kisebb a bére, mint eredetileg volt. Ez logikusnak is tűnik, hiszen ez utóbbi esetben nem is kötelező az egyéni fejlesztési idő (ami után fizetni kell a bért), hanem csak lehetőség.
• Nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról, mert a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikusan megtörténik.
• Az egyéni fejlesztési időt érintő változás továbbá: a kieső munkaidő alatt szervezendő képzéseket a támogatások elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni. 
• Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető a bértámogatás.
• Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új támogatási program.
• Bürokráciacsökkentő elem, hogy az új rendelet törölte azt az eredeti szabályozást, amely kimondja, hogy a kérelemben be kell mutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggéseit, az eddig megtett és várható intézkedéseket. Az eredeti rendeletben rejlő hasonló bürokratikus buktatókról külön cikkben írt Fajcsák Gábor, az RSM partnere.
• Nem kell továbbá már azt sem bemutatni, hogy a cég a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket már kimerítette.

Nem változott, hogy a bértámogatás igénylése során bizonyítani kell, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Ahogy mai cikkünkben rámutattunk, nem változik a támogatás maximális összege, ami munkavállalónként 75 ezer forint.

Érdekessége a mostani rendeletnek, hogy az eredeti ígéretekkel ellentétben (amely azt mondta, hogy a bértámogatással együtt használhatják a munkáltatók a munkaidőkeretet) a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok nem változtak.

VAGYIS EGY CÉG TOVÁBBRA IS CSAK AKKOR IGÉNYELHETI AZ ÁLLAMI BÉRTÁMOGATÁST, HA A MUNKAIDŐKERET LEJÁRT VAGY LEZÁRÁSRA KERÜLT.

Megszólalt az ITM

Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán az MTI szerint.

A koronavírus okozta járvány hatásainak ellensúlyozására hozott intézkedés alapelvének nevezte, hogy Magyarország piacgazdaság, ahol a piacgazdaság problémáit a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megoldaniuk, az állam ehhez tud segítséget nyújtani. Ugyancsak fontos szempont volt az elmúlt nyolc évben megteremtett egyensúly megőrzése - tette hozzá.        

Mint mondta: örülnek annak, hogy a finomhangolásokkal olyan munkahelyvédelmi bértámogatást sikerült letenni az asztalra, amire a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei is azt mondják, alkalmas arra, hogy minél több munkahelyet meg tudjanak őrizni, a kormány szerint pedig alkalmas a költségvetés és a gazdaság egyensúlyának fenntartására.        

Kitért arra is, hogy a napokban többféle hitelkonstrukciót jelentenek be. Az egyik a munkahelymegtartó hitel: amennyiben nem tudják finanszírozni a tulajdonosok a munkahelyek megtartását, felvehetnek 9 havi munkabért 0,1 százalékos kamatra, 2 éves futamidőre.        

A Széchenyi-kártya keretében négy program érkezik, amit már elfogadott a kormány. Ezek lényegében leképezik a korábbi programokat, csak kedvezményesebb kamatozást biztosítanak a vállalkozások számára - ismertette az államtitkár.        

Lesz egy folyószámlahitel konstrukció, amit csak a munkahelymegtartó forgóeszközhitellel együtt tudnak igénybe venni a vállalkozások, ezen kívül egy munkahelymegtartó hitel, egy forgóeszközhitel és egy beruházási hitel. A folyószámlahitel és a munkahelymegtartó hitel 0,1 százalékos, a készletek finanszírozására szolgáló forgóeszközhitel 0,2 százalékos, a beruházási hitel pedig 0,5 százalékos kamatozással lesz elérhető a mikro, kis- és közepes vállalkozások számára - mondta az államtitkár.

portfolio.hu