Még mindig élelmiszerre költünk a legtöbbet
Az előzetes adatok alapján az alapvetőnek tekintett fogyasztási kiadások közül a közlekedésé 11,4, az élelmiszerek és alkoholmentes italoké 11,0, a lakásfenntartásé és háztartási energiáé 1,2 százalékkal nőtt reálértéken. A három tétel súlya a lakosság összes kiadásán belül érdemben nem változott, a fogyasztási kiadások 59 százalékát tette ki.
A háztartások növelték a létfenntartáson túli igényeikre fordított költségeket is, vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra havonta fejenként 3915 forintot, kultúrára és szórakozásra pedig 4747 forintot adtak ki az első fél évben, reálértéken 13,8, illetve 12,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Egészségügyi kiadásokra a háztartások összes költésük 5 százalékát fordították, havonta fejenként átlagosan 4437 forintot, reálértéken 11,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A kiadások legnagyobb részét, 82 százalékát a gyógyszerekre, gyógyárukra, gyógyászati segédeszközökre fordított összeg jelentette.
Szeszes italokra és dohánytermékekre fejenként átlagosan 3234 forintot, összes kiadásuk 3,7 százalékát költötték a fogyasztók havonta. A fogyasztás volumene a tavalyi első fél évhez képest összességében 10,2 százalékkal nőtt.
Az adatok szerint televízió csaknem minden magyar háztartásban van, ezen belül 62 százalékban plazma-, LCD- vagy LED-televízió, míg egy évvel korábban 54 százalékuk rendelkezett ilyen típusú készülékekkel.
A háztartási nagygépek közül a mosógéppel való ellátottság csaknem teljes. Az első fél évben száz háztartásra már 85 automata, félautomata mosógép jutott. Fokozatosan terjed a mosogatógép, a háztartások 22 százaléka használ ilyen eszközt.
A háztartások 93 százalékában van a mobiltelefon, általában több is, az első fél évben száz háztartásra már 190 készülék jutott. A háztartások 70 százalékának van számítógépe, esetenként több is, asztali számítógép a háztartások 40, laptop vagy notebook 46 százalékában található.
vg.hu