Egyre nehezebben tudnak vállalati nyaralókban pihenni az alkalmazottak, tíz év alatt ugyanis 48 ezerről 11 ezerre csökkent a férőhelyek száma. Az adószabályok miatt piaci árat kellene fizetni, ez viszont nem éri meg a munkavállalóknak.
A rendszerváltás nemcsak a szakszervezeti üdültetést vitte zuhanórepülésbe, a bajba került vállalatok is sorra szabadultak meg nagy értékű üdülőiktől, nem egyszer így próbáltak talpon maradni. A legutolsó ismert adat szerint 2018-ban már csak 343 céges pihenőhelyet tartott nyilván a KSH, ezekben összesen 11 620 férőhely volt. Az utóbbi két évben több mint háromszáz férőhely szűnt meg, de ha tíz évet megyünk vissza az időben, akkor már azzal szembesülünk, hogy bár még nőtt is a 2007-es állapothoz képest az üdülők száma, de a befogadható létszám durván zuhant az akkori 48 ezerhez képest. A vállalatok tehát főként a nagy ingatlanoktól szabadultak meg. A kegyelemdöfést tavaly adta meg a kormány a céges üdülőknek, amikor a béren kívüli juttatási csomag nagy részének, benne a saját dolgozó saját szálláson való üdültetésének lehetőségét is kivette 2019-től a kedvezményesen adózó körből. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyik elemzése szerint a munkaadót és a munkavállalót sújtó közterhek együtt már 81,95 százalékos elvonást jelentenek a vállalati üdülő igénybevételekor, ami sokak szerint egyet jelent ennek a lehetőségnek a felszámolásával. Legutóbb a Zalai Munkástanácsok figyelmeztetett erre egy drámai hangú felhívásban. „A vállalati üdülést az tette mindenekelőtt népszerűvé, hogy kedvezményes volt…a kedvezményes vállalati üdülés szerzett jog, amit megvonni nem éppen ízléses megoldás… Piaci értéken nem veszik igénybe a munkavállalók a vállalati üdülőket” – fogalmaztak az érdekvédők.
Ami biztos: a vállalatok többsége az üdülők eladásán kezdett el gondolkodni, bár még kevesen léptek, a többség megvárja a dolgozók idei reakcióját. A Telecom azonban már döntött, a portfolio.hu információi szerint nem titkoltan épp az adóváltozások miatt megszabadul valamennyi üdülőjétől. Ha a most készülő jövő évi adótörvényben és költségvetésben nem döntenek könnyítésről, a folyamat vélhetően az év második felében felgyorsul és tömegesen dobják piacra a cégek az üdülőiket.
Az állami vállalatok közül a Magyar Postának sokfelé van saját üdülője. A cég honlapjáról leolvasható, hogy Balatonaligától Debrecenen és Abádszalókon keresztül Zalakarosig terjed a 23 ingatlan felsorolása. Válaszukban hangsúlyozták, hogy ma már csak a gyermekek kora szerint tudnak kedvezményt adni a szolgáltatás árából, és az üzemi tanács bevonásával folyamatosan vizsgálják a kihasználtságot, valamint az üdültetés minőségét.
A MÁV Zrt. és a cégcsoport többi tagja sem működtet üdülőt 2006 óta – felelte kérdéseinkre a vasúttársaság. Hozzátették azonban, hogy a cég kiemelt figyelmet fordít dolgozói egészségének megőrzésére, ezért munkavállalói egészségmegőrző programot működtetnek, s ennek keretében egyes kiemelten leterhelt munkakörökben egyhetes, teljeskörű mozgásszervi és belgyógyászati kivizsgálást tartalmazó regenerációs programot kínálnak Balatonfüreden, Hévízen és Harkányban. Az idei évtől pedig a MÁV dolgozók 180 gyermeke a zánkai Erzsébet-táborban nyaralhat – tették hozzá. Az MVM cégcsoport azt válaszolta, hogy van vállalati üdülőjük, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., valamint a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. viszont nem rendelkezik üdülővel. A Volánbusz Zrt. két helyen évente 690 munkavállalónak és családjuknak biztosít önköltségi áron üdülést – felelte a cég. A BKV Zrt. Mátraszentimre-Galyatetőn egy 46 fő befogadására alkalmas üdülővel rendelkezik, ahol egy évben átlagosan 900 dolgozó pihen, de ma már ők is piaci áron. A balatonfenyvesi üdülőjükben pedig egyszerre 210 munkatársuk nyaralhat, de ezt egy külső cég üzemelteti, a díjakat is ők határozzák meg. A közlekedési cég azzal segíti nagycsaládos dolgozóit, hogy a harmadik és minden további gyerek nyaralási költségeit átvállalják. Segítik az alacsony jövedelműeket is az üdülési díj felének vagy harmadának átvállalásával. A MOL-nak nincs üdülője, de – ahogy fogalmaztak – a hazai piacon kiemelkedően magas, 700 ezer forintos béren kívüli juttatási csomagot kapnak munkatársaik, benne az üdülésre fordítható SZÉP kártya lehetőséggel.
A nagyvállalati körből a Pick Szeged Zrt-nek Baján és Siófokon van üdülője, 20, illetve 41 főnek biztosítva egy időpontban a pihenést. A cég a piaci árhoz képest még most is 50-75 százalékos kedvezményt ad munkatársainak az üdülési díjból, nem véletlenül népszerű körükben a lehetőség. A vállalat azt is hozzátette, egyelőre nem gondolkodnak az üdülők eladásán, mert „minden olyan dolgozói juttatásnak jelentősége van manapság, ami kicsit pozitívan különbözteti meg a céget a többitől és erősíti a munkavállalók elkötelezettségét”. Az Audi Hungáriának nincs üdülője, a Ganz Holding Balatonbogláron működteti saját üdülőjét 12 apartmannal. Ezekben egyszerre 40-44 dolgozójuk pihenhet, ma már önköltségi áron. Ez a lépés nagyon hátrányosan érinti a munkatársakat – felelték. Minden megkeresett minisztérium, hivatal és vállalat válaszában ott szerepelt a juttatások között egyedüli kedvezményes lehetőségként meghagyott SZÉP kártya. Azzal a szépséghibával persze, hogy a kisebb cégeknél, ahol nincs magas béren kívüli juttatás, aligha éri meg az 5-10 ezer forintokat a kártya szálláshely zsebébe tenni, több gazdasági portál már meg is fogalmazta, hogy a magas bérrel rendelkező, tehetősebb rétegnek kedvez a plasztikkártya. Meg a bankoknak, ahol kötelező volt a SZÉP-kártyás dolgozóknak egy speciális pénzforgalmi számlát nyitni. Azénpénzem.hu adatai szerint csak az OTP eddig 1,5 millió szerződést kötött emiatt.
Lejtmenet
A munkáltató üdülőjében a saját dolgozóknak ajánlott pihenés aránya folyamatosan csökken az utóbbi években – ezt mutatják egy friss kutatás adatai is. A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja azt mérte fel, hogy a válságból való kilábalás és az adóváltozások hogyan hatottak a vállalatok és intézmények által kínált juttatási csomagokra. Az adatok azt mutatják, abban is visszaesés van, hogy egyáltalán hány munkáltató kínál vállalati üdülést fix juttatásként a dolgozóinak – mondta a tanulmány elkészítésében közreműködő Fata László. A juttatási-szakértő a 215 válaszadó cég adatai alapján készült összegzésből kiemeli, hogy míg 2017-ben még a vállalkozások majdnem 7,9 százaléka biztosította ezt a juttatást a munkavállalóinak, tavaly már csak 5,9 százalék volt az arány, 2019-ben pedig további kis visszaeséssel már csak 5,6 százalék. A Cafeteria Trend című szaklap kiadója még ennél is alacsonyabb adatokat sorol, amikor azokat a válaszokat összegzi, hogy hány cég tette bele a dolgozóinak kínált cafetéria csomagba a saját üdülőben igénybe vehető nyaralást. Mint mondja, nem jellemző, hogy a vállalatok ebben a formában kínálták a saját üdülőt, de azért 2017-ben még majdnem 4,2, tavaly pedig majdnem 4 százalék szerepeltette a csomagban. Akkor még úgynevezett „egyes meghatározott juttatásként” kedvezményes adózással lehetett adni ezt a szolgáltatást is személyenként a minimálbér értékéig, de idén ez is jövedelemként adózik, vagyis sokba kerül a cégnek és a dolgozónak is. Ez a magyarázata, hogy a lehetőséget már kevesebb, mint 2 százalék kínálta fel alkalmazottainak – tudtuk meg Fata Lászlótól.
Nyaralóhely helyett inkább cafetéria jár a minisztériumokban is
A dolgozóknak saját üdülőben kedvezményes áron kínált szállások felszámolásában a kormány élen járt, mintha évek óta készült volna a durva adóemelésre. Már 2015-ben megjelent a hír, hogy több mint 50 üdülőjén akar túladni az Orbán-kabinet, de aztán ezek sorsa gyakorlatilag követhetetlenné vált, üzemeltetésüket például már ekkor is a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal végezte. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) pedig az akkori kormánypárti sajtó szerint nem is kormányüdülőként tartotta nyilván őket, hanem szállodaként és vendégházként. Hogy ebben a minőségben hány ingatlan van még a kormánynál, azt nem tudtuk meg, mert kérdéseinkre a MNV kommunikációs részlege csak azt válaszolta, „a minisztériumok vagyonkezelésében nincs üdülőingatlan vagy üdülési célra szolgáló ingatlan”. Hasonló választ küldött a Miniszterelnökség, hangsúlyozva, hogy a munkatársak szervezett, kedvezményes üdültetésére nincs lehetőségük, a dolgozók pihenésének támogatása a cafetéria juttatáson keresztül valósul meg. Ezt a választ kaptuk a Pénzügyminisztériumtól is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem rendelkezik saját üdülővel, de a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábban OEP) vagyonkezelésében lévő, 52 személyes mátraszentimrei Oktatási és Szabadidő Központot üdülésre is használhatják, ha az oktatások mellett maradnak szabad szobák. A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium azt válaszolta, hogy hagyományos üdülővel ugyan nem rendelkeznek, de nyolc intézmény is biztosítja „az állomány rekreációját és regeneráló pihenését”, így tavaly 19 800 katonacsalád pihenhetett Mátraházán és Bujákon, Badacsonylábdihegyen, Csopakon és Mályiban, Erdőbényén, Bánkon vagy Balatonakarattyán. Továbbá a Széchenyi üdülőkártyán is adnak üdülésre használható juttatást a katonák és munkatársak részére. A Belügyminisztérium azt a választ küldte, hogy a tárca és az irányítása alá tartozó szervek kifejezetten üdülési célú ingatlanokkal nem rendelkeznek, ugyanakkor vannak a vagyonkezelésükben képzési, oktatási és rekreációs célokat szolgáló ingatlanok. A központi hivatalok közül a Magyar Államkincstárnak van Oktatási Központja, amit a szabad kapacitások függvényében pihenésre is igénybe lehet venni a munkatársaknak – tudta meg lapunk, az Állami Számvevőszék azonban „nem rendelkezik saját üdülővel és nem biztosít üdültetési lehetőséget a munkavállalói számára”, ahogyan az Államadósság Kezelő Zrt. sem.
nepszava.hu
A balatonöszödi kormányüdülőFotó: Népszava
A BM-üdülő a nyolcvanas évekbenFotó: Fortepan/Magyar Rendőr