A helyettes államtitkár ismertette, hogy a helyi termékek megvásárlásával jelentősen rövidíthető az értékesítési lánc, másrészt ez segíti a vidéki termelők gyors piacra jutását, mert közvetlenül a termelőtől juthat hozzá a fogyasztó hazai, friss, ízletes és megbízható forrásból származó minőségi élelmiszerekhez. Hozzátette, hogy a REL összhangban van a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai irányaival. A KAP alapvető célkitűzése ugyanis a tisztességes megélhetés biztosítása a mezőgazdasági termelők számára. A REL pedig a helyi közösségek szintjén ösztönzi a helyi gazdaság szereplőit az együttműködésre.

Dr. Felkai Beáta Olga kifejtette, hogy a rövid élelmiszer-ellátási láncok fejlesztése alapvetően három terület összehangolásán múlik. Ez a három terület pedig az időhiány mérséklése, tudásátadás növelése és a segítő közigazgatási környezet megteremtése. Kiemelten fontos a szemléletváltás a termelésnél és fogyasztásnál is. Például változtatások kellenek a termékek előállítása és fogyasztása terén is, vagy kevesebb anyagot és energiát felhasználva több értéket kell előállítani.

 

A helyettes államtitkár kitért arra is , hogy 2020. decemberi rendelet alapján  Magyarországon 2022-től legalább 60 százalékban, míg 2023-tól már legalább 80 százalékban a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekre, valamint a helyi élelmiszertermékekre kell alapozni. Az új szabályozás kettős célja egyértelműen pozitív: egyfelől hozzájárul ahhoz, hogy a közétkeztetésben jó minőségű, hazai élelmiszerekből, alapanyagokból előállított ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára, másrészt pedig a hazai élelmiszeripart, előállítókat, termelőket is segíti termékeik biztosabb és kiszámíthatóbb értékesítésében- tette hozzá.

 

forrás: AM Sajtóiroda