Egyeztetett valakivel, mielőtt benyújtotta a túlórakeretet megemelő javaslatát? A parlamenti benyújtás előtt? Igen. Nem. Nem kellett volna például a szakszervezetekkel egyeztetni? Nem. Egy javaslatról akkor lehet egyeztetni, ha előterjesztették. A parlamenti benyújtás után. Ezután történik a szakmai egyeztetés. Magam is beszélni fogok az érdekeltekkel, a munkavállalók képviselőivel például szerdán találkozom. A szövegezés teljesen az ön munkája? A frakciónak van egy kitűnő szakértői gárdája, amely két csoportból áll. Én a jogi csoport segítségét vettem igénybe, ezt teszem mindig. Természetes, hogy a saját szakértőinkre támaszkodom. Varga Mihály pénzügyminiszter még nem foglalt állást, ön szerint a kormány támogatni fogja? Remélem, hogy a végső változatot igen. A javaslata már korábban is felmerült, de a Fidesz elvetette azt. Az a javaslat nem ment végig, mert véget ért a parlamenti ciklus. A probléma fennmaradt, nevezetesen az, hogy hogyan lehet a magyar gazdaság hatékonyságát növelni a munkaszervezés eszközeivel. Alapvetően a német modellt használtam, azt gondolom, hogy a német gazdaság hatékony, a munkavállalók érdekvédelme jó. Magyarországon jó az érdekvédelem, vagy például a sztrájktörvény? A magyar sztrájkjogról való szabályozás megfelelő, teljesíti a funkcióját. Vannak, akik azt mondják, a javaslatával visszatérünk a XIX-XX. század fordulójához, amikor a 8 órás napi munkáért kellett küzdeni. Ezt azok mondják, akik nem ismerik a javaslatomat. Nincs így természetesen. Ha egy árucikk iránti kereslet nagy és a cég akarja tartani a piaci versenyt, akkor megkéri a munkatársait, hogy többet dolgozzanak. Cserébe viszont kötelező a többletmunkának megfelelő munkaidőt az elszámolási időszakra vonatkozóan visszaadni. Amikor ugyanis kisebb az igény, van, hogy négy-hat órát kell csak dolgozni. A lényeg, hogy az elszámolási időszakban kijöjjön a napi 8 óra munka heti 5 munkanappal. A jelenlegi egy év helyett három évre módosítanánk az elszámolás idejét, a munkaidőkeretet. Többet nem fognak dolgozni a munkavállalók, hiszen valamikor sok a munka, de cserébe tudjuk, hogy lesz kevesebb is. A jövedelmet sem érinti, jó a dolgozóknak és a vállalatoknak is. Nem lenne jobb egy kollektív szerződésben ezt lefektetni? Ma 250 óra túlmunkát (figyelem, ez nem rendkívüli munkavégzés, azt azonnal ki kell fizetni) lehet elrendelni előre tervezetten úgy, hogy a 12 hónapos időkeretben azt is vissza kell adni. Eközben arra is figyelni kell, hogy semmilyen körülmények között nem lehet a heti munkaidő 48 óránál több. 300 óra is lehet úgy, ha ezt a vállalatnál engedi a kollektív szerződés. Ha innen tovább akarunk lépni 400 órára, meg kell találni ennek azt a módját, amellyel eszközöket adunk a munkavállalók kezébe, hogy tényleges alkupozícióban legyenek a munkaadókkal való egyeztetés kapcsán. Ez lehet a kollektív szerződés, lehet a munkavállaló személyes engedélye. Majd az egyeztetések és a vita alapján eldől, melyik látszik jobbnak. Ma inkább a versenyképesség, a hatékonyság, a célszerűség oldaláról közelíteném a kérdést, ezért talán az a jobb, ha az adott üzem dolgozói egyeznek meg az adott üzemmel. A kollektív szerződéssel az a probléma, hogy nem mindenütt van, az ágazati kollektív szerződés esetén probléma, hogy nehéz lehatárolni a hatókörét. Voltak olyan szakmák, így a közlekedésben dolgozók, orvosok, akik azt mondják: ha huzamosabb ideig túlmunkára kötelezik őket, akkor az veszélyes is lehet. Ez igaz. De az ő foglalkoztatásukra külön, speciális szabályok vonatkoznak. Egy kamionsofőr hiába kötelezett napi nyolc óra munkavégzésre, nem vezethet napi nyolc órán keresztül egyfolytában. Az orvosi ügyelet sem csak úgy általában szabályozza a munka törvénykönyve. Tehát ezekre a speciális foglalkoztatási csoportokra külön ágazati szabályok vonatkoznak. Amiről pedig most beszélünk az egy általános szabályozás, reményeim szerin az eddiginél rugalmasabb. Van összefüggés aközött, hogy a BMW gyárat nyit Debrecenben és éppen ön kezdeményezett rugalmasabb munkaidő-szabályozást? Nincs. Debreceni képviselő vagyok, korábban debreceni polgármester, a BMW jön Debrecenbe. Más összefüggés nincs. Minden más konteó. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a német cégek örömét szolgálja majd ez a módosítás. A német cégek vélhetően azért örülnek, mert a német szabályozás, a német munkaidőkeret-számítás hasonló. Megjegyzem, hogy ha az ellenzék most bérrabszolgaságot, súlyos kizsákmányolást, hatékonyságvesztést vizionál, akkor Németországban is bérrabszolgaság, rettenet, súlyos kizsákmányolás van. Az állami munkaügyi hatóságok felmérései azt mutatják, az ellenőrzött munkaadók kétharmada is trükközik a munkaidővel. Valóban vannak ilyen anomáliák. De például ha 36 hónapra bővítjük a munkaidő elszámolási keretét az eddigi 12-ről, ahogy az az új javaslatban áll, akkor sokkal kevésbé kell trükközni. Én nem akarom kiszolgáltatni a munkavállalókat, viszont szeretném azt, hogy ha lehet, akkor a magyar gazdaság versenyképességét erősítsük jó munkaszervezési megoldásokkal. A javaslata kitér a munkaerő kölcsönzőkre is. Itt milyen változás jön? Szeretném garantálni, hogy a munkaerő kölcsönző cégek által kiközvetített munkavállalók is megkapják garantáltan a minimálbért. Mert a napnál világosabb, hogy ha egy munkaerő kölcsönző olyan szolgáltatási díjért vállal el egy munkát, amiből nem lehet kigazdálkodni a minimálbért, a járulékokat, az adót, akkor ott valakit meg fognak károsítani. Ez lehet a munkavállaló vagy az állam. Ezért arra teszek javaslatot, a kormány határozza meg azt a minimális szolgáltatási díjat, ami alatt nem lehet ilyen megbízást elvállalni. Ez durván fél millió embert érint. Szombaton lejár az a határidő, amit a CEU adott a kormánynak és az amerikai nagykövetségnek arra, hogy megállapodjanak az egyetem jövőjéről Magyarországon. Ennek jele sincs. Mi történik ön szerint az egyetemmel? Melyikkel? Mert CEU néven három szervezet is van és Soros György jellegzetes taktikája, hogy sosem lehet tudni, melyikről beszél. A Közép-Európai-Egyetem Budapesten fog maradni. Nem végez graduális, csak posztgraduális képzést, itt van Budapest belvárosában, nem tennék nagy összeget arra, hogy elmegy. Bécsben az év végén vagy januárban indul az akkreditációja több olyan szaknak, képzésnek is, ami most még Budapesten van. Bécsben akkreditálnak olyan szakokat, amiknek a tanszékei, az oktatói, a hallgatói is Budapesten vannak. Mi ez, ha nem blöff? Én Torontóba költözök attól, hogy vettem egy torontói képeslapot és hazaküldöm? Nem fognak elköltözni. Nem is akarnak elköltözni, mert jól látják: Budapest jobb hely, mint Bécs. Történhetett direkt politikai beavatkozás nélkül Nikola Gruevszki politikai menedékjogának elbírálása, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezérigazgatója a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén azt mondta, a procedúra hosszú lesz, ehhez képest három órával később már meg is kapta a menedékjogot. Fogalmam sincs, mert életemben egyetlen konkrét menekültügyi eljárásba nem tekintettem be, nem is tehetem. Ezt az ellenzék akarja. Gruevszkit a macedón hatóságok sem tartották az országban, akkor kinek is kellett volna elfogatóparancs híján elfogni? Az EU országjelentése a macedón igazságszolgáltatásról azt állította, befolyásolt politikai értelemben. Ezt az országjelentést, ami rengeteg pozitív megállapítást tartalmaz az igazságszolgáltatásra is, például Tőkés László is támogatta a Fidesz-frakció tagjaként az Európai Parlamentben. Azért támogatta, mert vannak benne kritikus megjegyzések a macedón igazságszolgáltatásra nézve. Nem kellene megmagyaráznia, hogy az édesanyja cége által lízingelt nagy értékű motorral jár? Nem azzal járok, az ezt állító sajtóorgánumok nem mondtak igazat. Nekem semmi közöm ahhoz a motorhoz. Az a kép, ami a frakcióülésen ábrázol egy motorral, egy másik típus. Az egész egy primitív hazugsághalmaz.

nepszava.hu