Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint ez a biztosítéka, hogy a mostani bizonytalan gazdasági környezetben ne menjenek a falnak a gazdasági élet szereplői.

 

Korántsem vehető biztosra, hogy ténylegesen akkora minimálbér-emelést kapnak a munkavállalók, ahogyan a most aláírt hároméves bérmegállapodás rögzíti. Mint ismert, közel tíz év után kötöttek újra többéves megállapodást Magyarországon a munkaadói és munkavállalói szervezetek, amelynek értelmében 2025. január elsejétől 9 százalékkal, majd azt követően 2026-ban 13, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emelkedik a minimálbér összege, mire az utolsó évben el nem éri a rendszeres bruttó átlagkeresetek 50 százalékát, a 374 ezer forintot. Ezek a számok azonban nincsenek kőbe vésve.

 

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a múlt héten egy háttérbeszélgetésen hívta fel rá a figyelmet, hogy van egy olyan záradéka a megállapodásnak, amelyek alapján eltérhetnek a megállapodásban rögzített emeléstől a szociális partnerek, és újra leülnek tárgyalni abban az esetben,

 

ha a gazdasági adatok, így az infláció és a GDP összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányba egy százalékkal.

 

Mindez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy ha a gazdasági növekedés egy százalékkal alacsonyabb, az infláció pedig egy százalékkal nagyobb lesz, a kettő összesített eredménye nulla, a kettő kioltja egymást, tehát érvényben marad a megállapodás. Ha viszont például a GDP-bővülés kisebb lesz egy százalékkal, miközben a fogyasztói árak is mérséklődnek egy százalékkal, a két gazdasági adat összesített értéke ez esetben több lesz, mint 2 százalék, tehát újra le kellene ülniük a munkaadóknak és szakszervezeteknek, és a tárgyalások eredményeképp valószínűleg a minimálbér-emelés mértékét is csökkenteni kellene.

 

Persze ez igaz fordítottan is, ha a gazdasági növekedés, amit most a kormány 3,4 százalékra becsül, és a 3,2 százalékos infláció is a vártnál sokkal jobb lesz jövőre, akkor 2026-ban az emelés mértéke is nagyobb lehet 13 százaléknál.

 

Be kellett építeni egy korrekciós mechanizmust

Kényes kérdés, hogy egy ilyen bizonytalan külgazdasági környezetben hogyan lehet három évre úgy megállapodni, hogy ne menjünk neki százzal a falnak – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint ezzel azt üzenik, minden helyzetre felkészültek, tehát nem ész nélkül állapodtak meg előre, hanem körültekintően, megadva a korrekciós lehetőséget, hogy időben be tudjanak avatkozni akármilyen forgatókönyv esetében. 

 

Felhívta arra is a figyelmet, hogy mindig is voltak ilyen záradékai a többéves megállapodásoknak, rendszerint a szakszervezetek igényelték az infláció miatt. Most viszont van egy GDP-oldala is, amit a munkáltatók nagyon erősen szorgalmaztak, sőt odáig mentek, hogy egy automatizmust szerettek volna beépíteni, ami mindenféle tárgyalás nélkül lépett volna életbe. Ezt azonban a munkavállalók nem támogatták, ugyanis nagyon sokféle variáció lehetséges. „Ezeket minden esetben meg kell nézni, hogy mit eredményez, ha ugyanis csökken a GDP és növekszik az infláció, akkor a kettő kioltja egymást, és lehetnek még problémák” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

 

Palkovics Imre hangsúlyozta, ez mindig a jövő évi minimálbértételekre vonatkozik, az adott évit nem érinti, tehát legközelebb egy év múlva, 2025-ben merülhet fel, hogy hozzányúlnak a megállapodáshoz.

 

Épp ezért jelezte, nem lehet kizárni, hogy kisebb vagy nagyobb lesz az emelés mértéke végül, mint amiben most megegyeztek.

 

Így néz ki a 2025-ös hároméves bérmegállapodás

Ahogy beszámoltunk róla, több hónapos tárgyalássorozat zárult le hétfőn a hároméves bérmegállapodás aláírásával, amelynek értelmében három évre előre meghatározták a kötelező legkisebb munkabér emelésének mértékét, a garantált bérminimumról azonban továbbra is évente tárgyalnak. Így 2025. január elsejével a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról 290 800 forintra, a szakmunkás-minimálbér 7 százalékkal, bruttó 326 000 forintról 348 800 ezer forintra emelkedik,

A bérmegállapodás rögzíti: 2026-ban 13, majd 2027-ben további 14 százalékkal emelkedik a minimálbér, mire el nem éri a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, ami várhatóan 374 ezer forint lesz. Az is eldőlt, hogy egyelőre marad a garantált bérminimum, noha egyre gyakrabban merült fel a szakszervezetek részéről a kivezetése.

 

forrás: vg.hu