Mikor beszélhetünk túlóráról?

A köznyelv túlórának, a jogi szaknyelv rendkívüli munkaidőnek nevezi, ha a munkavállaló a munkaidőbeosztásától eltérő időben, ill. munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát.

Tehát túlóráról van szó, ha például az adott munkanapon a dolgozó beosztás szerinti munkaideje délután 4 óráig tartana, de a napközben beérkezett megrendelés teljesítése miatt a munkáltató elrendeli, hogy este 7-ig kell dolgoznia. Rendkívüli munkaidő például az is, ha a munkavállalót szabadnapján rendelik be dolgozni.

Túlórát a munkáltató rendelhet el. A munkáltatónak a túlórára vonatkozó előírása munkavégzésre való utasításnak minősül.

Nem kötelező, hogy a túlórát a munkáltató írásban rendelje el. Túlóra akár szóban is elrendelhető, és utasítását a munkáltató csak akkor köteles írásba foglalni, ha a munkavállaló kéri.

Kivételesen a külön utasítás nélkül végzett túlóra is olyannak számít, amelyre a dolgozót többlet díjazás illeti meg. A bírósági gyakorlat elismeri a túlórát abban az esetben is, ha a munkáltató kifejezett utasítással nem rendelte el, de a rendkívüli munkavégzést tudomásul vette, és az így végzett többletmunka a munkáltató érdekében szükséges és indokolt volt.

A túlórázás megtagadása

A túlóra elrendelésének törvényben szabályozott korlátai vannak. Ha e korlátok valamelyikébe ütközik a túlóra elrendelése, akkor a munkavállaló jogosan tagadhatja meg az utasítás teljesítését.

Nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés például az alábbi esetekben:

• munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig,
• a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermekének hároméves koráig,
• a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés stb.) meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor,
• a 18 év alatti munkavállaló számára.

Figyelni kell a dolgozókra

Általános szabály, hogy a munkáltató utasítása, intézkedése nem járhat a munkavállalóra aránytalan sérelemmel.

E szabály érvényes a rendkívüli munkaidőre is, azaz nem járhat a túlóra elrendelése sem aránytalan sérelemmel. Például, ha ismert, hogy a dolgozónak szombaton esküvője lesz, akkor a pénteken közölt, szombati túlórára való utasítás aránytalan sérelmet jelenthet.

A bírósági gyakorlat szerint elfogadható a rendkívüli munkavégzés megtagadása akkor is, ha a munkáltatónál általános a túlmunkavégzés, tehát nincs a rendkívüli munka elrendelésére alapot adó igazolható ok.

A túlóra megtagadásának következményei

Ha a munkavállaló jogosan tagadta meg a túlórára vonatkozó utasítás teljesítését, akkor emiatt őt hátrány nem érheti a munkaviszonyban.

Ha azonban a rendkívüli munkavégzés elrendelésének feltételeit a munkáltató betartja, akkor a munkavállaló köteles az utasítást teljesíteni és munkát végezni. Ha a dolgozó ennek nem tesz eleget, akkor nem csak az utasítás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét szegi meg, hanem a munkavégzési kötelezettségét is. Ebben az esetben a munkavállalónak viselni kell a következményeket, amely legrosszabb esetben a munkaviszony felmondással (akár azonnali hatállyal) való megszüntetése is lehet.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd