Az elmúlt évtizedben korábban elképzelhetetlen dolgok derültek ki a méhek intelligenciájával és érzelmeivel kapcsolatban. Méhek nélkül nem tudnánk létezni, az élelmiszereink nagy része eltűnne, ha nem lennének. A rovarok képességeiről és a beporzók védelméről beszélgetett a 24.hu Lars Chittka német etológussal, a londoni Queen Mary Egyetem tanárával.

 

A méhek lenyűgöző képességei

A kutató elmondta, hogy számára e területen a méhek elméjének felfedezése a legizgalmasabb, annak megértése, hogy miként érzékelik a világot, hogyan zsúfolódik be az intelligencia az agyukba, ebbe a parányi számítógépbe. Az elmúlt évtizedekben az ejtette a leginkább ámulatba, hogy feltárták: képesek számolni, logikai játékokat megoldani és labdákat mozgatni a jutalom érdekében, és ezeket a technikákat egymás megfigyelésével is eltanulhatják. Egy évtizeddel ezelőtt még senki nem gondolta, hogy a méhek képesek hasonló feladatok megoldására.

 

Lenyűgöző az is, ahogyan a méhek a világot érzékelik: látják az ultraibolya-sugárzást, amelyre mi vakok vagyunk, és kiszagolják a szén-dioxidot, amelyet mi nem érzékelünk. Számos, az embereknél hiányzó érzékszervi képességgel rendelkeznek.

 

De a társadalmuk, a kommunikációs rendszereik és az építészetük is magával ragadó. Sokan ismerik a házi méhek hatszögletű sejtjeit, de kevésbé köztudott, hogy mennyire összetettek és matematikailag optimálisak ezek a struktúrák. A különböző méheknél ráadásul teljesen eltérő felépítésűek a sejtek, az embert leszámítva egyetlen emlős sem képes hasonlóra.

 

A legjelentősebb felfedezések

Azzal kapcsolatban, hogy melyek voltak a legjelentősebb felfedezések e területen, a kutató elmondta, hogy a méhek világa tudományos szempontból valóságos aranybánya, mert minél többet tudunk velük kapcsolatban, annál több kérdés merül fel. Az korábban is ismert volt, hogy képesek tanulni, például megjegyzik a kaptáruk helyét, továbbá elsajátítják a virágok jeleit, a színüket, az illatukat, a mintázataikat. A tanulási viselkedés rugalmasságát azonban harminc évvel ezelőtt senki sem tudta elképzelni. Olyan problémákat képesek megoldani, amelyek teljesen kívül esnek a természetes tartományukon, a napi feladataikon: eszközöket használnak, tárgyakat manipulálnak.

 

Képesek megtanulni olyan fogalmakat, mint a kisebb és a nagyobb, az alsó és a felső, illetve az azonos és a különböző. Ezeket a kutatók néhány évtizeddel ezelőtt még lehetetlennek gondolták.

 

Rendkívül intelligens rovarok, amelyek teljesen váratlan módon oldják meg a feladatokat.

A méhek rendkívül intelligens rovarok, amelyek teljesen váratlan módon oldják meg a feladatokat – fotó: Shutterstock

 

Ez több terület számára is értékes lehet, az informatikusok, a mesterséges intelligencia és a robotika szakértői például azért érdeklődnek a téma iránt, mert foglalkoztatják őket a rovarok fejében lévő mikroszámítógépek, azok sokoldalúsága és kis mérete. Az elképesztő számítási képességeik egy telefon vagy bármely más informatikai eszköz akkumulátorának szükségletéhez képest rendkívüli kis energiát igényelnek.

 

A méhek és az érzelmek

Izgalmas kérdés, hogy vajon érzelmeik vannak-e a méheknek. Van némi bizonyíték, amely az érzelem irányába mutat, egyes kísérletek alapján játékszerű viselkedést mutatnak, akkor is elvégzik a labdák elmozdítását, ha nem kapnak érte jutalmat, és újra és újra visszatérnek azokra a területekre, ahol ezek a tárgyak el vannak helyezve, mintha játszótérre mennének. Az ilyen típusú tevékenység élvezetszerűségére utal.

 

Negatív érzelmekre vonatkozóan is vannak bizonyítékok; egyes helyzetekben idegesek lesznek, szorongásszerű állapot figyelhető meg náluk. Van bizonyíték a méhek fájdalomszerű élményére is. Összességében tehát elmondható, hogy a különböző, más állatok esetében alkalmazott kritériumok alapján léteznek náluk valamiféle érzelmi állapotok.

Pozitív és negatív érzelmekre vonatkozóan is vannak bizonyítékok a méhek esetében – fotó: Shutterstock

 

A méhek számának csökkenése beláthatatlan következményekkel jár – mi változtathat ezen?

A méhek számának csökkenésével veszélybe kerül számos haszonnövényünk s egész ökoszisztémánk. Azonban a ráeszmélés, hogy intelligens, feltételezhetően érző lényekről van szó, növelheti az irántuk tanúsított tiszteletet, ezzel együtt pedig a védelmük iránti elkötelezettséget is.

 

Nagyon fontos élőlényekről van szó, bizonyos fajaikat haszonállatként tartják, segítenek a beporzásban, mézet termelnek. Ennek felismerése önmagában is elég ok a védelmükre, azonban az, hogy nagy valószínűséggel érző és egészen bizonyosan intelligens állatokról van szó, másfajta perspektívát nyújt a megóvásukban.

 

A szibériai tigrisek vagy az óriáspandák esetében az egyik motiváció a védelmükre a feltételezett szenvedésük, az együttérzés. Ennek a motivációnak más állatokra is ki kellene terjednie, nem pusztán az ikonikus emlősökre, hanem akár gerinctelenekre is.

 

Forrás: 24.hu

 

Indexkép: Shutterstock