A jogalap nélkül kifizetett munkabér olyan pénzösszeg, amelyre a munkavállaló munkabér címén nem jogosult. Lehetséges, hogy a munkabér címén fizetett teljes összeg jogalap nélküli. Például, ha a munkáltató tévedésből ismételten kifizeti a dolgozó bérét, holott már korábban is kifizette az esedékes bért. Az is előfordulhat, hogy a kifizetett összegnek csak egy része jogalap nélküli. Például téves munkabér kifizetés fordulhat elő helytelen bérszámfejtési adatok, túlóra adatok vagy teljesítmény adatok alapján, amikor a munkáltató magasabb összeget fizet ki a dolgozónak, mint ami jogszerűen járna neki.

Nem tartoznak a jogalap nélkül kifizetett téves munkabér körébe az olyan munkáltatói juttatások, amelyeket nem a munkavégzés ellentételezéseként kap a dolgozó. Például a versenytilalmi megállapodásért fizetett ellenérték, a költségtérítés, a dolgozó tanulmányaihoz való hozzájárulás.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén a munkáltató természetesen jogosult visszakövetelni az alaptalanul kifizetett összeget. A munkáltató a nettó összeget kérheti vissza a dolgozótól, amennyiben az adó megállapítási és adólevonási kötelezettségét teljesítette és nettó összeget fizetett ki a dolgozónak. A tévesen levont és befizetett adó miatt a munkáltató az adóhatósághoz fordulhat.

A visszakövetelés határideje viszonylag rövid. Főszabály szerint a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabért.

Ha a dolgozó önként nem fizeti vissza az összeget, akkor a munkáltatónak a megadott határidőn belül kell a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetése iránt a munkavállalóval fizetési felszólítást közölni vagy az illetékes bíróságon keresetet benyújtani. A munkáltató a visszafizetési igényét fizetési meghagyásos úton is érvényesítheti a rendelkezésre álló határidőben.

A munkáltatói fizetési felszólítás a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére akkor alkalmas, ha az összeg nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát. Természetesen erre csak akkor van lehetőség, ha a dolgozó a visszakövetelés időpontjában még munkaviszonyban van a munkáltatóval.

A fizetési felszólítást meg kell indokolni. Tartalmaznia kell a visszakövetelt munkabér összegét, a követelés jogcímét (jogcím nélkül kifizetett munkabér), valamint a visszafizetés határidejét. A felszólításnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkavállaló 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat a felszólításban megjelölt illetékes bírósághoz. Amennyiben a munkavállaló nem fordul bírósághoz vagy eredménytelenül támadja meg a fizetési felszólítást, és nem teljesíti a visszafizetést, akkor a munkáltató végrehajtási eljárás útján hajthatja be az összeget.

A munkáltatónak több ideje van a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésre, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

Ilyen esetben a munkáltatónak a kifizetéstől számított 3 éven belül van lehetősége az alaptalanul kifizetett összeg visszakövetelésére a fentebb már említett módokon.

Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a dolgozónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Az adott eset körülményei alapján lehet eldönteni, hogy az alaptalan kifizetést a munkavállalónak fel kellett-e ismernie. Ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni:

– Különösen azt, hogy a munkavállaló rendszerint kapott fizetéséhez képest mennyivel volt magasabb az alaptalanul kifizetett összeg.

– A kifizetés idején számíthatott-e a dolgozó munkabér fizetésre.

– Látnia kellett-e a dolgozónak, hogy a kifizetett összeg már túlfizetés, ha több címen is kapott pénzt a munkáltatótól.

Előfordulhat, hogy a munkáltató maga is közrehat abban, hogy a dolgozó nem ismerhette fel a téves kifizetést. Például a munkáltató rendszertelen fizetési gyakorlatot folytat (pl. rendszeresen összevontan fizet ki több havi elmaradást), vagy nem ad megfelelő elszámolást a kifizetésekről. A munkavállaló maga is előidézheti az alaptalan kifizetést. Ez fordulhat elő például valótlanul közölt munkaidő vagy teljesítmény adatok esetén.

Forrás: uzletem.hu / www.szakszervezetek.hu