A konyhakész saláták piacán kiemelkedő vállalkozás hatékony működtetéséhez tíz éve a Lean módszertan eszközeire támaszkodnak és a munkatársak, munkafolyamatok fejlesztéséhez külső szakértőket is bevonnak. Gazsi Zoltán ügyvezető igazgató szerint a tudatos szemléletváltásnak köszönhetően a sokszor láthatatlan veszteségek felismerése és kiküszöbölése révén sok pénzt „találnak”.
|
Pozitív tartalom
Az Eisberg nemcsak a salátázás kultúráját igyekszik meghonosítani Magyarországon, hanem a jó ügyek vállalását, támogatását is. A cég társadalmi szerepvállalását számos kulturális, sport- és jótékonysági tevékenység jellemzi. Az egészségnek fontos része a lelki egészség, ezért évek óta támogatják az ELTE Pszichológiai Intézetének számos rendezvényét. A Séta a születés és szülés minőségéért program egyik fő szponzoraként két éve megalapították a Kapcsolat vándordíjat, amelyet minden évben egy olyan szakember vehet át, aki sokat tesz az anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat érdekében, valamint a szülés-születés körül munkálkodó szakmák szakembereinek kapcsolódásáért. Az Eisberg a fő támogatója a hagyományteremtő és jótékonysági céllal 2017-ben alapított Atipikus Tehetség vándordíjnak is. Támogatják a BátorTábort, a Vakok Iskoláját, az Autistic Art autistákat segítő alapítványt, a kerekesszékes Mosolyka Fannyt, a cukorbeteg gyermekek életminőségét javítani hivatott Szurikáta alapítványt, a méhnyakrák megelőzésére alapított Mályvavirág Alapítványt, a Nemzeti Táncszínházat, számos kórházat, sportegyesületet. A látszólag nagyon eltérő területekben közös a pozitív tartalom, az élet teljességének megélésére irányuló szándék, ami az Eisberg termékeire és filozófiájára is igaz. |
A Lean bevezetése az úgynevezett veszteségvadászattal indult a vállalatnál, azaz név nélkül összegyűjtötték a dolgozók panaszait, hogy mi akadályozza őket abban, hogy jobban teljesítsenek. Erre épült aztán az ötletláda. Arra törekszenek, hogy mindenkitől legalább két ötletet kapjanak egy évben, legyen az egyszerű vagy bonyolult kezdeményezés. Kaptak már pofonegyszerű megoldást is az addig tetemes költségek megtakarítására. A Lean módszertan vagy akár az ötletláda is csak akkor működik azonban jól, ha van felelőse, aki a munkaidejének egy részében – az Eisberg Hungary Kft.-nél 40 százalékában – azzal foglalkozik, hangsúlyozta az ügyvezető. Tapasztalataik szerint a cégeknél a kommunikáció fejlesztésében hatalmas tartalékok vannak.
Az Eisbergnél úgy vélik, a motiválatlan embert szinte biztosan félreértik, vagy ő ért félre másokat, és ezzel veszteséget okoz. Ugyanakkor a motivált dolgozó is hibázhat, és az szinte mindig az elégtelen tájékoztatásból fakad.
A belső kommunikáció a legtöbb gyártócégnél az irodai beosztottak, a közép- és csoportvezetők közti levelezésen alapul, tőlük aztán az információ leszivárog mindenkihez, a vezetők legalábbis ebben bíznak. Ez azonban gyakran nem így van, ami elégedetlenséget szül.
Az Eisberg gyáli üzemében a belső levelezés mellett rendszeres megbeszéléseket tartanak, az állandóan ismétlődő kérdések megválaszolására pedig tavaly nyáron egészen új kommunikációs formát vezettek be, az úgynevezett chatbot kommunikációt. A viber rendszerre pillanatok alatt rákapcsolódhatnak a dolgozók okostelefonjukkal, és elolvashatják az időszerű üzeneteket például a várható termelésről, túlórákról, a fizetések utalásának napjáról, az új munkatársakról, vagy akár a megváltozott parkolási rendről.
A rendszernek köszönhetően a dolgozók úgy érzik, hogy nagyobb figyelmet kapnak, így elégedettebbek. A versenyképes fizetés ugyanis csak egyik eleme a munkaerő megtartásának, márpedig komoly fennakadást okozhat, ha egy-egy kulcsember távozik akár a fizikai állományból is.
|
Egymásra utaltak
A két éve a nemzetközi Bell vállalathoz tartozó Eisberg cégcsoport forgalma 250 millió euró, nyolc európai feldolgozóüzemének egyike a gyáli. A legutóbb, tavaly nyáron megnyitott osztrák Eisberg üzem szeptembertől átvette az osztrák vevőket, így sok változást kell most a hazai csapatnak kezelnie. A helyzetet kihasználva zajlik az építkezés, új termékek gyártását tervezik. Gyálon évenként 24 millió tasak salátát készítenek, főként gyorséttermeknek, áruházaknak szállítanak, saját márkás termékeket is. 180 saját dolgozójuk mellé 70-80 főt bérelnek. A munkatársak 85 százaléka fizikai dolgozó. A termékkör viszonylag egyszerű, komoly kihívás azonban, hogy a drága, könnyen romló, télen akár öt nap távolságról beérkező nyersanyaggal kielégítsék a rövid kiszállítási idővel érkező rendeléseket. A kifogástalan minőséghez már a nyersanyag-termelésre szigorú higiénés szabályok vonatkoznak, az élelmiszerbiztonsági kockázatok kiszűrése már a termelőknél elkezdődik. Kihívás a védőgáz összetételének meghatározása is, a legtöbb termék vágási felülete ugyanis barnul az oxigén hatására, míg némelyik alapanyag (pl. madársaláta, rukkola) éppen hogy az oxigénhiányt viseli rosszul. Nagyon fontos a frissesség, hogy a hétnapos szavatosságot tartani tudják, ezért amikor csak lehet, magyar alapanyagot használnak. A beszállítókkal szoros az együttműködés, nagy az egymásra utaltságuk, együtt fejlődnek. A fenntarthatósághoz a következő megoldandó feladat, hogy hogyan lehet a kényelmi termékeket – mint amilyenek a konyhakész saláták is – környezetbarát módon eljuttatni a fogyasztókhoz, a lehető legkevesebb műanyag felhasználásával. Bár korszerű csomagolóanyagokat használnak, olyat még sehol sem sikerült kifejleszteni, amely megtartja a saláta minőségét, de lebomló is egyben. |
