A tárcavezető az ágazat eredményeinek taglalásakor hangsúlyozta, a magyar mezőgazdaság stabil növekedési pályán van: az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 2010 és 2019 között 60%-kal emelkedett hazánkban, amivel a magyar agrárágazat kibocsátását tekintve hatodik az Európai Unió tagállamainak rangsorában.
A kibocsátás értéke tavaly megközelítette a 2800 milliárd forintot, ez pedig 3,5%-os növekedés éves összevetésben. Az exportált agrártermékek értéke 2019-ben mintegy 8,7 milliárd euró volt, ami 9%-os növekedést jelent az előző esztendőhöz képest. A miniszter mindemellett arról is beszélt, hogy a szántóföldi növénytermesztésben – a szélsőséges időjárás dacára – tavaly három növény esetében is rekordtermést könyvelhetett el hazánk. Napraforgóból több mint 3 tonna, őszi árpából 5,65 tonna, tavaszi árpából pedig 4,56 tonna termett átlagosan hektáronként az országban.
„A 2019 szeptemberében indított kamattámogatási program keretében 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez nyújtunk 80%-os kamattámogatást.
Idén folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, ennek révén a vállalkozások szinte kamatmentesen juthatnak hozzá a napi működést finanszírozó hitelekhez” – magyarázta. Mint mondta, negyedik éve folyamatosan emelkedik a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége; ehhez is hozzájárult a 2019-ben kifizetett 800 milliárd forint értékű agrártámogatás. A VP keretében eddig 700 milliárd forint értékben születtek támogató döntések az EU közös agrárpolitikájának (KAP) jelenlegi ciklusában.
A tárcavezető kiemelte, az EU-ban elsőként vezet be hazánk egy olyan jövedelemstabilizáló eszközt, mely lehetőséget kínál majd a gazdálkodóknak arra, hogy csökkentsék az eddig nem biztosított kockázatokat. „Ez egy állami működtetésű kölcsönös kockázati alap, melyhez a termelők önként csatlakozhatnak egy kedvezményes díj ellenében” – mondta. A miniszter a soron következő KAP reformjaira vonatkozó tárgyalásokról is beszélt. Szavai szerint a magyar mezőgazdaság számára döntő fontosságú, hogy a források a legnagyobb biztonsággal, tervezhetően, a legkisebb pénzügyi kockázatok mellett állhassanak rendelkezésre. Mint mondta, az EU intézkedéscsomagja, az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) alapjaiban határozza meg az európai szakpolitikát.
Az agrárminiszter emlékeztetett a hatályba lépett új öntözési törvényre is, aminek kapcsán elmondta, 10 éven keresztül évi 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre öntözésfejlesztést célzó beruházásokra. Ezek kivitelezésének zökkenőmentességét és gyorsaságát is segíti a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ, mely az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is kulcsszerepet tölt be. A birtokrendezésről szóló törvénycsomagot idén tavasszal fogadhatja el az Országgyűlés.
„Fontos feladatok várnak ránk idén a jogalkotás terén. Folytatjuk a családi gazdaságok működését és az őstermelői tevékenység folytatását lehetővé tévő szabályozási környezet rendezését, illetve a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítását. Továbbá
Hozzátette: 2020-ban kiemelt figyelmet fordítanak a generációváltás témájára: a többi közt olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely alapjaiban könnyítheti meg a gazdaságátadást, illetve minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetnek idén az agrárpályát népszerűsítő kampányokra is.
