A csomagolóanyag főként a kommunális hulladékban végezte, és nem lett újrahasznosítva, a több EU-s ország után Magyarországon is bevezetett DRS visszaváltási rendszernek köszönhetően immár 300 millió palack, üveg és doboz hulladéka került megfelelő helyre, de ez a szám folyamatosan nő.

 

A környezettudatosság új szintje

A szelektív hulladékgyűjtés nem újdonság itthon, mindenki ismeri a sárga és kék fedelű kukákat, és jó esetben taposott már laposra PET-palackot, mielőtt bedobta az arra kijelölt gyűjtőbe. Ezzel a rendszerrel is sokat tettünk, hogy tisztább legyen a környezetünk, ám a hatékonyságon lehetett még javítani, mert sajnos a kidobott csomagolóanyagok csupán 30-40 százaléka jutott el a szelektív gyűjtőbe.

 

A MOHU által telepített visszaváltó automaták teljesen megváltoztatták azt, ahogy a környezetvédelemről és a szelektív gyűjtésről gondolkodunk. A vásárlót motiválja a rendszer, hiszen palackonként 50 forintot kap a visszaváltó, az így gyűjtött hulladék pedig újjászületik új csomagolóanyag formájában, így a körforgás be tud zárulni. A palackból palack lesz. Az automaták forgalma már most látványos, napi 6 millió újrahasznosítható csomagolóanyag landol a gépekben. A kifizetés történhet bankszámlára egy magyar fejlesztésű mobilappon keresztül – ennek népszerűségét jól mutatja, hogy már több mint 900 ezren töltötték le – készpénzben, illetve kupon formájában is, mely az üzletben, vagy adott esetben a hálózat más boltjaiban is levásárolható. Azok számára, akik szeretnének jótékonykodni, a visszaváltásért járó összeget 3 gyermekgyógyítással foglalkozó kórház valamelyikének is felajánlhatja – eddig már több mint millió forintot kaptak a kijelölt intézmények. A legnépszerűbb kifizetési mód eddig a kupon, amit az üzletben a bevásárlás végeztével beválthatnak a kasszánál.

 

A boltok is jól járnak, mert egyrészt minden egyes palack után a MOHU-tól kezelési díjat kapnak az automaták zökkenőmentes üzemeltetésére, másrészt az automaták papírutalvány formájában is vissza tudják adni a pénzt, így azt a boltban azonnal le is lehet vásárolni, tehát nő a bolt forgalma.

 

„Célunk, hogy a vevőknek minél több helyen rendelkezésére álljon a visszaváltás lehetősége, hiszen a vásárlók kiszolgálása számunkra elsődleges szempont. Tapasztalataink szerint a forgalomnövelő kényelmi szolgáltatás alapvetően jól vizsgázott, és már a bevezető szakaszban is kiugróan magas érdeklődés övezte a visszaváltást” – fogalmazott Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.

 

Ott, ahol valamilyen okból nem lehet automatát telepíteni – ez leggyakrabban egyszerűen helyhiányból adódik – a boltos vállalhatja, hogy ő maga gyűjti a palackokat és csomagolóanyagokat. Nagyjából ezer palack elfér egy háztartási hűtőgép méretű helyen. Amikor eléri a beváltott csomagolóanyagok száma a kívánt mennyiséget, az üzlet tulajdonosa értesíti a MOHU-t, akik küldenek egy teherautót a hulladékért, a begyűjtés után pedig kifizetik az üzletet. Eddig nagyjából ezer boltos jelezte, hogy ilyen formában kíván csatlakozni a rendszerhez, azonban a hálózat minél több szereplőből áll, annál hatékonyabb.

 

 A kisboltoknak is megéri csatlakozni, hiszen, ha egy faluban van két bolt, ahol az egyik úgy dönt, hogy elkezdi visszaváltani a csomagolóanyagot, akkor értelemszerűen a helyiek oda fognak járni, hiszen motiválja őket, hogy a visszaváltásért pénzt kapnak. Így a másiknak is érdeke lesz a rendszerhez csatlakozni.

 

Már nem kell taposni

De miért nem lehet a palackot laposra taposni, mielőtt bedobjuk az automatába? Mivel az újrahasznosítható anyagból készült csomagolás egy különleges vonalkódot kap, ezen kívül a csomagolóanyag méretét és súlyát is ismeri az automata, ezért sértetlenül kell azt bedobni a nyílásba. Onnantól kezdve viszont, hogy ez megtörténik, és a gép azonosította a csomagolóanyagot, megtörténik a lapítás, így nem csak több fér a gépbe, hanem az elszállításkor nem szállítanak “levegőt” a teherautók, ezzel növelve a logisztika hatékonyságát és csökkentve a környezeti terhelést, hiszen egy fordulóval több hulladékot tudnak elvinni.

 

Az automaták nem csak tudják, hogy mit dobnak bele, de ezt az információt rendszerezik és tárolják, így minél több ilyen gép működik az országban, annál teljesebb képet kap a MOHU a fogyasztási szokásokról, és annál hatékonyabban fog az újrahasznosítási ipar is működni. Miért? Mert az automaták információiból lehet tudni, hogy akár évszakra lebontva milyen jellegű csomagolóanyagból keletkezik több, ez az információ pedig aranyat ér gyártónak és újrahasznosítónak egyaránt.

Nemzetközileg már bizonyított

A környező országok tapasztalatai alapján a DRS rendszer kiemelkedően hatékony, és nagyon szép eredményeket értek el vele. Szlovákiában például alig egy év alatt 70 százalékos visszaváltási arányt értek el, míg a balti államokban három év alatt ez az arány elérte a 90 százalékot! Magyarországon a MOHU célul tűzte ki, hogy három év múlva a minimum 90 százalékos visszaváltási arányt érjünk el Magyarországon. Itthon nem kötelező csatlakozni a hálózathoz azoknak az üzleteknek, ahol az alapterület 400 négyzetméter alatt van, de Romániában például sokkal szigorúbb a szabályozás. Ott abban az esetben, ha a bolt forgalmaz visszaváltható csomagolású terméket, köteles gondoskodni a visszavételről is.

 

Egy tisztább Magyarország mindenki érdeke

A MOHU és az Európai Uniós irányelvek célja, hogy 2035-re a magyar hulladék 65 százalékát újrahasznosítsák, és mindössze 10 százaléka kerüljön hulladéklerakókba. A MOHU 2023-as indulása előtt a hazai hulladék 32 százaléka hasznosult újra, míg több mint 50 százalékát lerakták, vagyis tulajdonképpen elásták. A MOHU már az elmúlt időszakban 2 százalékos javulást ért el az újrahasznosítási arányban, de ez egy hosszú út kezdete. Azonban minél többen csatlakoznak a hálózathoz és minél többen választják a tudatosságot, annál hamarabb érhetünk el a kívánt célhoz.

Az oldalon elhelyezett tartalom a MOHU megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

 

forrás: hvg.hu