Náluk a sok tavaszi eső nem okozott különösebb gondot, de a csapadék és a hozzá társuló hőmérséklet zöldborsóban és áttelelő hagymában növelte a peronoszpórafertőzés kockázatát.

A vetések szakaszolását néhány napra hátráltatta, viszont a kelesztő öntözést sok helyen megoldotta a természet, és még jobb is lehet a tőszám. Bár 15-20 éve volt utoljára ennyire csapadékos a tavasz, ennek kellene természetesnek lennie, hangsúlyozta Varga István kertészeti ágazatvezető.

 

Az árak még bizonytalanok

Az inputanyagok tavaly számottevően drágultak, azóta a műtrágya ára kicsit csökkent, a vetőmagoké és növényvédő szereké viszont körülbelül további 15%-kal emelkedett. A helyzet többnyire kezelhető, ezeknél nehezebb fedezni az energiaárakat, és ebből a szempontból is előnyös volt a tavaszi csapadék, hiszen eddig még alig kellett öntözni.

 

Sokan tartottak attól, hogy az energia drágulása miatt betárolás helyett a földről értékesítik a hagymát, sárgarépát. Végül takarékosan, de megoldották a hűtést a termelők

A szántóföldi zöldségek árának alakulása nehezen megjósolható, mert egyelőre sem a hazai, sem az európai vetésterületekről nincsenek pontos adatok. Az előre jelzett területnövekedésektől nem fog összeomlani a piac, de elképzelhető, hogy a tavalyihoz képest 15-25%-kal visszaesnek a zöldségárak.

 

Persze az európai árakra hatással lesz az is, hogy a spanyol és olasz árvizek mekkora kiesést okoznak a zöldségtermesztésben, és hogy Ukrajnában mekkora területen mit tudtak elvetni.

Ukrajna ugyanis csaknem kétmillió tonna vöröshagymát termeszt, többet, mint Hollandia, és a termés fele általában az európai piacon jelenik meg, Lengyel- és Németországban. Kérdés, hogy így, a háború második évében is tudják-e tartani eddigi pozíciójukat. Emellett például az idei hagymaárakat szintén módosíthatja, hogy Európában tavaly 10%-kal csökkent a termelés, és ebben az évben további 6%-kal lehet kevesebb.

 

Tavaly sokan tartottak attól, hogy a megnövekedett energiaköltségek miatt a termelők nem tárolnak be, hanem a földről értékesítik a hagymát, sárgarépát, ezért a betakarításkor esnek, utána pedig meglódulnak az árak. Végül okosan, mindenki próbálta a betárolás időszakát kitolni, és takarékoskodni a hűtési költségeken. Így a tárolási költség nem „csapta agyon” a magyar termelőket, bár senki nem örült a mértékének, említette Varga István.

 

A professzionális termelésé a jövő

Akik tavaly öntöztek, legföljebb 10-20%-os terméskiesést szenvedtek el az aszály miatt. Az öntözés költségét és az input­anyagok áremelkedését 2022-ben ellensúlyozták az eladási árak, így hellyel-közzel eredményes évet tudtak zárni a termelők.

 

A komolyabb aszálykár elkerüléséhez persze az is kellett, hogy megfelelő szaktudással és technikai felkészültséggel rendelkezzenek.

Hazánk kicsi piac, ezért eddig az volt a jellemző, hogy ha volt import, akkor az a szomszédos országokból érkezett. A külföldről beáramló zöldségek azért sem okoznak nagy gondot, mert a hazai termesztés csak a belföldi fogyasztás 50-70%-át fedezi. Sok gazdálkodó ugyanis inkább az egyszerűbb és kisebb befektetést igénylő gabonatermelést választja a szántóföldi zöldségek helyett. Az eddig néhány hektáron gazdálkodók pedig, akik nem tudtak fejleszteni, és az értékesítési lehetőségeik is beszűkültek, felhagytak tevékenységükkel az elmúlt években.

 

A szántóföldi zöldségtermesztésben az új belépőknek nincs könnyű dolguk, hiszen a gazdaságosan működtethető, megfelelő méretű üzemhez óriási mértékű beruházás kell. 20 hektár zöldségtermesztéshez a vetésforgó miatt 100 hektár területre van szükség, és fontos, hogy az egész öntözhető legyen.

 

Kellenek még traktorok, művelőeszközök, göngyölegek, válogatócsarnok, kisteherautó, ez nagyjából fél és egymilliárd forint közötti beruházás.

Ennyi pénzt napjainkban kevesen fektetnek be az ilyen vállalkozásba, mert van ennél jövedelmezőbb ága az agráriumnak. A munkaerőhiány is gátja a szántóföldi zöldségtermesztésnek, miután az több munkaórát kíván, mint a jobban gépesített gabonatermelés, hangsúlyozta Varga István.

 

Nem elég vonzó

A csemegekukorica, a zöldborsó és a zöldbab a legfontosabb alapanyagai a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) tagjainak, és országos szinten jellemző, hogy nem túl változatos a hazai zöldségfeldolgozás. Ez abból is ered, hogy a nagyobb értéket képviselő zöldségek mindössze körülbelül 2%-át fedik le az összes művelt területnek, és ezen belül is kevés a fajválaszték. A magyar konzerv- és fagyasztottzöldség-kibocsátás 80%-a borsó és kukorica, és ezek mennyisége is stagnál, mert az elmúlt években magas árat adtak a gabonákért.

 

Éppen ezért az utóbbi néhány év küzdelmes volt, a feldolgozók folyamatos és rendkívül intenzív áremeléssel is épphogy le tudtak szerződni a szükséges alapanyag-mennyiségekre, emlékeztetett Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzerv­ipari Szövetség (MHKSZ) elnöke.

Az összes gyökérzöldség és hagyma hűtőipari feldolgozásának (kockázott, szeletelt fagyasztott) Európában nagy hagyományai vannak, ennek ellenére hazánkban alig készülnek ilyen termékek, pedig mind a kiskereskedelmi, mind a HoReCa szektorban igény van rá. A korábbi hagymafeldolgozásunk mára gyakorlatilag megszűnt, amíg Lengyelországban évenként százezer tonnát állítanak elő. Itthon nincs kellő ösztönzése annak, hogy a kertészeti kultúrák területe bővüljön, így nincs változatos és megfelelő mennyiségű alapanyaga a feldolgozóiparnak, utalt a szakember a ki nem használt lehetőségekre.

 

A magyar csemegekukorica-feldolgozás Európa élvonalában van

Takarmánykukoricát bárki tud termelni, akinek közepes vagy jó minőségű földterületei vannak. Az ipari zöldségnövények nagyobb odafigyelést és technológiai fegyelmet igényelnek, de a hozzáadott értékük is nagyobb lesz a feldolgozással.

 

A kukoricát bioetanol-gyártás céljából a legegyszerűbb termeszteni, hiszen takarmány- és csemegekukorica esetén már jóval komolyabb követelményeknek kell megfelelni, ha csak a növényvédelmet vagy az öntözést nézzük is.

Ám a szakember szerint a behatárolt szántóföldi kapacitásokkal rendelkező fejlettebb országokban mégis inkább az utóbbiakat kellene előtérbe helyezni. Az élelmiszertermelés szigorú feltételei és az öntözés miatt azonban hazánkban a csemegekukorica-termesztésnek komoly konkurenciája a takarmányozási célú és a bioetanol-gyártás alapanyagául szolgáló kukorica termelése.

 

Jön az olcsó kínai késztermék

2021 és 2023 között hazánkban a csemegekukorica árát a kétszeresére emelték a feldolgozók, hogy elegendő alapanyaghoz jussanak. Tavaly nyersanyaghiány volt, de idén eddig az időjárás kedvez a termesztésnek. Az Európai Csemegekukorica-fel­dolgozók Szövetségének (AETMD) adatai szerint az elmúlt hónapokban viszont megduplázódott az olcsó kínai késztermék mennyisége, ami joggal ijesztette meg a feldolgozókat, hiszen ők magas áron szerződnek a hazai nyersanyagra.

 

A magyar csemegekukorica-feldolgozás Európa élvonalában van, Franciaországgal egy szintet képviselünk, de méretéből adódóan Kína nagy zavarokat okozhat a piacon.

Az MHKSZ is vizsgálja a piacvédelmi lehetőségeket, de erre az új jelenségre nehéz gyorsan reagálni. Az EU-nak valószínűleg van Kínával bilaterális kereskedelmi egyezménye, ezért a védelmet csak az jelentené, ha kiderülne, hogy a kínai csemegekukorica minősége nem felel meg a szigorú uniós élelmiszeripari előírásoknak, vagy pedig ha bizonyíthatóvá válna, hogy Kína a készterméket bekerülési költség alatt, dömpingáron értékesíti. Ez a két eset szankcionálható, ám utóbbi nehezen bizonyítható. Hasonló esetben Thaifölddel szemben már kiszabtak szankciókat, amelyeket folyamatosan meghosszabbít az Európai Unió. A piacvédelmi folyamatok realizálása mindkét esetben hosszú időt vesz igénybe, ami kedvezőtlen helyzetet teremt a feldolgozóipari szereplőknek.

 

A csemegekukorica nyersanyagára az egész unióban emelkedett, de hazánkban a legnagyobb mértékben.

A kínai kukorica beáramlását ez is kezdeményezhette, hiszen ilyen magas árak mellett már megéri Kínából ideszállítani a nagy távolság ellenére. A konténeres tengeri szállítás díja a Covid alatt egy időre a többszörösére emelkedett, de mostanra újra mérséklődött, kiegyenlítődött a konténerkínálat és -kereslet, sőt a recesszió miatt a konténeres szállítás iránti kereslet mérséklődni látszik, ami e szolgáltatás áreséséhez vezet. Ez is kedvez a kínai konzervkukorica behozatalának.

 

Miért éri meg?

Az áruházláncok az árversenyben mindig az olcsóbb terméket keresik, és most Kína is belépett a versenybe, egy olyan ország, mely korábban nem mérlegelte ennél az árunál az európai piacon való jelenlétet. Ismerve a magyar élelmiszerinflációs adatokat, a késztermékek mostani ára tette versenyképessé a kínai árut.

 

Az, hogy két év alatt a csemegekukorica-termékek fogyasztói ára nagymértékben emelkedett, sok versenytárs­nak ad lehetőséget, hogy belépjen erre a piacra.

Egy kilogramm csemegekukorica-kon­zerv gyártásához 2,5 kilogramm csöves kukorica kell, ezért az alapanyag igen jelentős költséghányadát teszi ki a terméknek, és a növekedés mértéke is hatványozottan jelenik meg a késztermékben.

Jelenleg egy picit újra versenyképesebbnek tűnik hazánkban ipari zöldségnövényeket termeszteni

 

A nyersanyag áremelése, kiegészülve az olcsó import konzervkukorica-mennyiség növekedésével, kutyaszorítóba hozta a hazai feldolgozókat. A helyzet további alakulását nem lehet előre megjósolni, nem lehet évekre előre trendeket modellezni. Az utóbbi időben ugyanis olyan események következtek be (járvány, magas infláció, Ukrajna megtámadása), amire korábban nem volt példa.

 

Jelenleg egy picit újra versenyképesebbnek tűnik hazánkban ipari zöldségnövényeket termeszteni, mert az ukrán gabona lenyomta a hazai gabona árát, de hogy ez meddig tart és mikor fordul meg újra az irány, azt nem lehet tudni.

Bármikor bármilyen szélsőséges időjárási esemény történik, vagy az ukrán és az orosz gabona nem jut el valamiért a világpiacra, akkor újra drágulhat a gabona, és ettől megint versenyképesebb lesz a termesztése, mint a szántóföldi zöldségnövényeké, utalt Sebesta Péter arra, mennyire nehéz előre tervezni.

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet