A döntés meghozatalakor számos szempontot figyelembe kell vennie a munkáltatóknak, többek között az sem teljesen tisztázott, hogy kit terhel a felelősség amennyiben mellékhatások jelentkeznének – derül ki a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkajogi szakértőinek elemzéséből.

A kormányrendelet értelmében a munkáltató, ha szükségesnek látja az ott dolgozók biztonsága és az egészség megóvása érdekében, a védőoltás felvételét a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, természetesen az adott munkahely és munkakör sajátosságait is figyelembe véve – áll a vállalat közleményében.

A munkáltató munkavállalónként mérlegeli, hogy szükséges-e a védőoltás előírása, illetve, hogy az arányban áll-e a munkavállaló alapjogának korlátozásával. Így mindenekelőtt figyelembe kell venni a megfertőződésnek kitettséget, illetve az egészség megóvásának elérésére alkalmas egyéb eszközöket. A naponta szükségszerűen sok ügyféllel találkozó munkavállalók (pl.: bolti eladók) számára indokolt lehet a védőoltás elrendelése, míg a home office-ból dolgozó munkavállalók esetében az kevésbé tűnhet indokoltnak.

A munkáltató jogosult ellenőrizni, hogy az oltási kötelezettségről papíron vagy elektronikusan tájékoztatott munkavállalója felvette-e a védőoltást az általa meghatározott határidőn belül. A munkavállaló az oltás felvételét a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványának (pl.: személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél) és az uniós digitális Covid-igazolvány; védettségi igazolvány; az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás; az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány; illetve a Magyarország által elismert, más állam által kiállított védettségi igazolások valamelyikének egyidejű felmutatásával igazolhatja.

Fontos kiemelni, hogy a kormányrendelet nem tisztázta a felelősség kérdését: a munkáltató által kötelezővé tett oltás esetleges mellékhatásai vonatkozásában nem mondta ki kifejezetten sem az állam, sem a munkáltató felelősségét. A jelenleg hatályos szabályozási rendszerben eddig csak az állam által kötelezővé tett védőoltások mellékhatásaiért tartozott az állam kártalanítási kötelezettséggel, melyben a munkáltató által elrendelt kötelező oltások nehezen értelmezhetőek, az állam által adott felhatalmazás és a védőoltások állami engedélyezése ellenére is. 

„A felelősség kérdésére így a munka törvénykönyve adhat választ, mely kimondja a munkáltató felelősségét a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért. A munkáltató az oltás kötelezővé tételével azt ellenőrzési körébe és objektív felelősségébe vonja, így amennyiben káros mellékhatások lépnének fel az oltás következtében azokért nem az állam, hanem a munkáltató tartozhat felelősséggel. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az esetleges mellékhatásokból származó károkat a munkáltatónak kellene megtérítenie” – foglalja össze Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

A szabályozási rendszer érdekes eleme, hogy az állami dolgozók, akik számára szintén kötelező az oltás felvétele, mindenképpen az államtól tudnának kártalanítást követelni, függetlenül attól, hogy azt végül az egészségügyi törvény vagy a munka törvénykönyve alapján tennék meg. Ez az állami dolgozók számra mindenképpen biztosítja káraik megtérítését, míg a nem állami alkalmazottak esetében akár az is előfordulhat, hogy egy esetleg fizetésképtelenséggel küzdő vállalkozás semmilyen munkavállalói kárt nem fog tudni megtéríteni.

A fentiek alapján a kormányrendelet által bevezetett kötelező oltás munkáltatói elrendelésének lehetősége a felelősség kérdését teljesen bizonytalanná tette, így a jelenlegi szabályozási rendszerben a kötelező oltás elrendelése kockázatokat hordoz a munkáltatók számára

– mondta Torsten Braner.

 Forrás: napi.hu / www.szakszervezetek.hu