A zöldségtermesztésben a koraiság fokozására évek óta alkalmazott, jól bevált módszer a fóliás talaj-, illetve növénytakarás, amely bizonyítottan javítja a termésbiztonságot és a jövedelmezőséget, nem beszélve az annak köszönhető pontos időzítésről és a termesztőfelület bővítésének lehetőségéről. A kertészetek által használt műanyagok, mint például a koraiságnövelő fóliák, jéghálók, fátyolfóliák a termesztéstechnológiák részei, nélkülözhetetlen segédanyagai.

A talajtakaró fóliák visszaszorítják a gyomosodást, a mulcsfóliák a késői fagyoktól védik az állományt (például a kisalagutas spárgaültetvényben mínusz 8 °C-ig). Tekintettel a műanyagok használatának és újrahasznosításának társadalmi jelentőségére, az említett szakmai fórumon a termelők igyekeztek mindenekelőtt üzemeltetési, technológiai és minőségi szempontból rávilágítani a fóliák kedvező tulajdonságaira. Világossá tették azt is, hogy nem tudják nélkülözni alkalmazásukat a termesztésben. Vázolták a fóliák használatának jogi kereteit is, amely szerint csak a fokozottan védett területeken korlátozható a felhasználásuk. A nyilvánosság tájékoztatását, illetve a párbeszéd folytatását a jövőben felvilágosító plakátokkal kívánják megoldani.

Bernhard Böckenhoff: Még nem tudjuk a spárgatermesztésben használt teljes fóliamennyiséget újrahasznosítani, de az első lépéseket már megtettük.

 

A műanyagok újrahasznosítása a hulladékok begyűjtésével kezdődik, amit Németországban a mezőgazdaság más területén, például a takarmányiparban (silózás, bálázás) rendszeresen megtesznek.

A begyűjtött hulladékot anyagfajtánkén különválasztják. Előírás szerint a hulladék nem tartalmazhat a fólia tömegének 15 százalékánál több szennyeződést, idegen anyagokat (pl. gumi, fa). Németország-szerte a 300 házhoz menő és a 180 mobil lerakóállomáson 2016-ban körülbelül 5400 tonna hulladék gyűlt össze, és annak a 95 százalékát bizonyíthatóan újrahasznosították.

A gyűjtőrendszert a nagyobb fóliagyártók üzemeltetik. Köztük a RIGK, amely a zöldségtermesztésben felhasználható homogén, tiszta síkfóliát, emellett a kiürült növényvédő szeres csomagolóanyagokat is begyűjti. Másutt új típusú, a gyümölcstermesztésben használt különféle anyagú jégvédő hálók visszagyűjtő rendszerét tesztelik, és a kezdeti eredmények ígéretesek. Egyszerűbb az újrahasznosítás, ha a fóliák nem érintkeznek talajjal, nincs rajtuk szennyeződés és idegen anyag.

Újdonságnak számít a kettős, felfújható fóliaborítású növényházak fedésére ajánlott hétrétegű fólia (technikailag eddig a négy-ötrétegű gyártása volt lehetséges). A rétegek különféle összetevőkből állnak, így minden kritériumnak (UV-ellenálló, cseppmentes, erős, infravörös fénytartományt kiszűrő) megfelelnek. A szorosan egymáshoz forrasztott rétegeknek köszönhető, hogy a fólia egyben kezelhető, a felhúzása, a rögzítése és a levegő befújása egyetlen műveletben elvégezhető.

Klasszikus konfliktushelyzet: egyetlen spárgatermesztő sem tudja a fóliatakarást nélkülözni. Társadalmi viták folynak a környezetet romboló műanyagok használatáról.

 

A koraiság fokozására használt (sík)fóliák elég sok időt töltenek kint a terepen. A fórum egyik előadója egy fontos, ám keveset emlegetett jelenségre hívta föl a figyelmet velük kapcsolatban. Vigyázni kell velük, ha elfújja őket a szél, mert ha pont egy magasfeszültségű vezetéken landolnak, akár közvetlen életveszéllyel is járhat az érintésük.

Mivel az áram nem látható, ezért sosem tudhatjuk, hogy ez megtörtént-e, így semmi esetre se próbáljuk meg magunk leszedni az esetlegesen a vezetékeken ragadt fóliát. Sőt, az ilyen területet még megközelíteni sem szabad, le kell zárni, míg a szakemberek a megfelelő biztonsági intézkedést megteszik. A vezetékek és a fóliák elhelyezkedésétől függően akár több vezeték kikapcsolására is szükség lehet. Ez pedig utólag tetemesen növelheti a költségeket, mert a szélerőműveket működtető áramszolgáltató kártalanítási igénnyel léphet föl, ha hosszabb időn keresztül, pl. órákon át nem értékesíthet villamos energiát. Ilyen esetekre felelősségbiztosítás köthető.

Bernhard Böckenhoff spárgatermesztő és fóliakereskedő a fekete-fehér „zsebes” fóliák újrahasznosításában elért eredményeit ismertette a szakmai fórumon. Fontos, hogy a zsebeket röviddel a betakarítás előtt a földön géppel fölvágják, így az utolsó szedéseknél a zsebeket töltő talaj nagy része kihull. Az üres zsebes fólia súlya 1000 méterenként 165 kilogramm, míg a megtöltötté 1000-1500 kilogramm. Az újrahasznosító üzemek nem szívesen foglalkoznak ezzel a fóliatípussal, mert az anyagában újrahasznosítás problémás, a hőerőművi hasznosítás során pedig túl sok hamu keletkezik a homokszennyeződés miatt. A Böckenhoff cég ezért maga dolgozott ki egy módszert az újrahasznosításra.

Ott a fóliát egy gépben letekerik, és késhengerrel darabokra szaggatják. Közben vízpermettel hűtik, hogy a fólia ne melegedjen föl, és ne tapadjon a késhez. Azt követően a fóliadarabokat vízfürdőben mozgatják, és megtisztítják a szennyeződéstől. A kisebb fajsúlyuk miatt lebegő PE fóliadarabokat folyamatosan kimeregetik és bálába tömörítik, kipréselik közülük a vizet. A maradék fóliadarabokból több lépcsőben mesterkeverék és HDPE műanyag hozzáadásával új műanyaggranulátumot nyernek, amikből csepegtetőtömlőket készítenek továbbértékesítésre. Az előadó elképzelése az, hogy a használt fóliát beszállítók kedvezményes áron kapják majd a csöpögtetőtömlőket. Az anyag feldolgozása sikerült, megtörtént az első lépés az újrahasznosításhoz.

Prof. Dr. Karl Schockert írását Merényi Alexandra fordította