Vytenis Andriukaitis egészségügyi biztos így foglalta össze a nézőpontját: "A méhek egészsége kiemelten fontos, mivel érinti a faji sokféleség, az élelmiszertermelés és a környezetvédelem ügyét is." Az intézkedés idén év végéig érvénybe léphet. A növényvédőszer-gyártók sajnálkozásukat fejezték ki a döntéssel kapcsolatban. Véleményük szerint a neonikotinoidok szakszerű használat mellett nem veszélyesek a méhekre. Az unió élelmiszer-biztonsági hivatala (EFSA) is arra jutott, hogy a gyakorlatban nem jelentenek lényeges kockázatot a beporzókra ezek a rovarölő szerek.

Az eddigi ideiglenes tiltás megmutatta, hogy a szántóföldi praxisban a neonikotinoidok nehezen helyettesíthetők, a környezetre nézve jobb megoldást nem találtak a pótlásukra. A hektáronként pár grammnyi csávázószer betiltása azt eredményezte, hogy a gazdák az egész táblát le kellett hogy permetezzék - akár többször is - több liternyi rovarölő szerrel. A környezeti terhelés nagyságrenddel nagyobb lett, mint a tiltást megelőzően.

Kongatják a vészharangot: mi is éhen halunk, ha kipusztulnak a méhek

Azonkívül a 2013-ban bevezetett korlátozások jogalapját megtámadó eljárás még mindig nem zárult le, az ítéletre május 17-én kerülhet sor az ügyben. Ha a mostani korlátozásokat feloldaná a bírósági ítélet, akkor a Bizottság döntését aligha lehetne jogilag alátámasztani. A Német Parasztszövetség a döntés tudományos megalapozottságát hiányolta, illetve rámutatott, hogy a kutatás és engedélyezés folyamata túl lassú ahhoz, hogy a gazdák kezében már jövőre megfelelő alternatíva legyen a kifogásolt szerek pótlására. "Ahhoz, hogy minőséget és mennyiséget is produkálni tudjunk, szükségünk van növényvédő szerekre. Ezek nélkül ma már az ökogazdaságokban sem boldogulnak a termelők" - tette hozzá Joachim Rukwied, a szövetség elnöke.

agrarszektor.hu