A munkaszerződés módosítása kizárólag közös megegyezéssel

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 58.§-a alapján a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban módosíthatják. Ebből következően a munkáltató egyoldalúan sem a munkakört, sem a munkabért, sem pedig a napi munkaidőt nem módosíthatja. Amennyiben mégis ilyen igénnyel lépne fel, ehhez a munkavállaló beleegyezése is szükséges. Fontos azonban ezzel összefüggésben arra rámutatni, hogy amennyiben a munkavállaló a beleegyezését megtagadja, a munkáltató a működését átszervezheti, s ennek következtében a munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntetheti. Ez világjárvány esetén feltehetőleg nem is minősül jogellenesnek, hiszen a járvány valamennyi vállalkozás életét alapvetően érinti.

Nem írható ki a munkavállaló másnaptól szabadságra

A szabadságot az Mt.122.§-a alapján – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Végezetül a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Látható, hogy a munka és a magánélet összhangjának biztosítása céljából a törvény nem teszi lehetővé a prompt szabadságkiadásokat. Ezzel együtt érdemes a munkavállalónak azt is végiggondolnia, hogy a szabadság legalább a távollét fizetett formája. Az sem kizárt, hogy a munkáltató a hatályos szabályok alapján bérfizetési kötelezettség nélkül tartsa otthon a munkavállalókat, hiszen erre vis major esetén a törvény számára lehetőséget biztosít. Érdemes tehát közösen gondolkodni a munkáltatóval.

Keresőképtelen, illetve kismama státuszban a munkaviszony nem szüntethető meg

Alapvető szabály, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató cselekvési szabadsága azonban bizonyos esetekben törvény által korlátozva van. A munkáltató ugyanis felmondással érvényesen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valaminta nő emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A felmondási tilalomba ütköző felmondás jogellenesnek minősül.

Bizonyos esetekben a munkáltató a felmondását ugyan közölheti, ám a felmondási idő fog később elkezdődni. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, illetve a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követően kezdődik el.

Működési ok miatti felmondás esetén végkielégítés is jár

Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszünteti, a munkavállaló végkielégítésre válhat jogosulttá. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában legalább 3 év időtartamban fennálljon. A végkielégítés mértéke a munkavállaló egytől hathavi távolléti díjának megfelelő összeg. Amennyiben pedig a munkaviszony megszüntetésére védett korban, az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 éven belül kerül sor, a végkielégítés mértéke egytől háromhavi távolléti díjjal emelkedik.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd