Rómából 2 óra 45 perc alatt száguld Milánóba az új expresszvonat
2023. február 17. 11:41
Az olasz állami vasúttársaság új nagysebességű vonatjáratot indított, amely 2 óra és 45 perc alatt köti össze Rómát és Milánót. Az eddigi leggyorsabb csatlakozás 2 óra 59 perc volt, így az új expresszvonat lesz a leggyorsabb összeköttetés a két nagyváros között.
A többi olasz szuperexpresszhez hasonlóan Frecciarossa márkanév alatt közlekedő közvetlen járatok elkerülik mindkét város főpályaudvarát, a vonatok Rómában a Tiburtina, Milánóban pedig a Rogerodo állomásokról indulnak. A nagyvárosok külső részein található két vasútállomásról tömegközlekedéssel könnyen elérhető mind Milánó, mind Róma központi része.

Az Olasz Államvasutak közleménye szerint a városközpontok elkerülés javítja a közlekedési integrációt és az intermodalitást, tehermentesíti a főpályaudvarokat és előnyös az utazók számára a szolgáltatás rendszeressége miatt.
Egyelőre naponta két járat közlekedik az útvonalon, ezzel már naponta 90 vonat indul Róma és Milánó között – olvasható az inItalia magazine honlapján.
forrás: turizmus.com
Kapcsolódó cikkek
Magyarország Tortája 2024: a Mákvirág és a Zöld Málna diadala
2024. augusztus 01. 17:30
2024-ben Kovács Alfréd, váci cukrász nyerte el a Magyarország Tortája címet a lenyűgöző „Mákvirág” nevű alkotásával.
A torta a kíváncsiság és élvezet határvonalán egyensúlyozva hozza el az ízek varázsát. Az alkotó számára a torta a mákos tészta emlékét, a kertben leszakított fekete ribizlit és a friss süteménnyel kínáló nagymamáját idézi meg.
Betyárromantika a Bakonyban
2023. március 13. 09:41
A Bakony nemcsak sűrű erdőségeiről, szurdokairól, varázslatos tájairól ismert, hanem az egykor ebben a vadregényes hegységben menedékre lelő betyárokról. A társadalmi rend ellen lázadó kóborlók életét, tetteit számos legenda övezte.
A török kor után kialakult betyárélet két szakaszra osztható. Az első időszak a Rákóczi-szabadságharc leverése után kezdődött, amikor a szegénylegények, a német fennhatóság alá került várakból elbocsátott katonák, a föld nélkül maradt zsellérek és a Habsburg Birodalom katonaállítása elől menekülő fiatalok közül sokan választották a kóborlást. A parasztságot elnyomó rendeletek hatására számuk egyre nőtt.