A 22. Pápai Agrárexpo keretében a Net Média Zrt. által szervezett konferencia nyitó előadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ismertette a NAK által kidolgozott, a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésére irányuló, kormányzati stratégiai tervezést segítő javaslatcsomagjának főbb pontjait. Kitért arra, hogy a jelenlegi kedvezmények megtartása mellett szükséges lenne alakítani az őstermelői rendszert, hogy az őstermelés ne adózási, hanem működési forma legyen.
Nemzetközi jó gyakorlatok alapján rendezni kellene az öröklési kérdéseket, megkönnyíteni a gazdaságátadást, valamint a kis értékű földrészletek adásvételét. A mérethatékonyság és exportképesség növelése érdekében fontos az önkéntes termelő szerveződések további ösztönzése is.
A NAK a gazdaság fehérítése érdekében további áfa-csökkentést javasol. Győrffy Balázs fölhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint „ki kell maxolni” a nemzeti támogatásokat, és az Európai Uniós támogatásoktól függetlenül el kellene érni azt, hogy 2020 után a vidékfejlesztési programban a mostani 1300 milliárd forint helyett 2000 milliárdos forrás álljon rendelkezésre. A termésbiztonság érdekében fontos volna az öntözhető terület bővítése, a NAK tervei szerint az elkövetkező 20 év alatt a jelenlegi 80-100 ezer hektárról egymillió hektárra. Az utóbbi hetek, hónapok történései alapján sürgető szükség lenne az állattenyésztésre és az élelmiszer-feldolgozásra is kibővíteni a kárenyhítési rendszert.
A délután folyamán szakemberek, politikusok és vállalatvezetők, megoldásokat keresve kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg az magyar agrárium legidőszerűbb kihívásait. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az élelmiszer-ellátás, azon belül is a minőségi élelmiszer-termelés biztonsága, a növekvő igények kielégítése a környezetvédelmi és fenntarthatósági követelmények figyelembe vételével, az állat- és növény-egészségügyi kihívások közepette kizárólag hatékonyságnöveléssel, technológia-fejlesztéssel, innovációval és előre mutató agrárpolitikával alapozható meg.
A különböző pártok szakpolitikusai a 2020 utáni közös agrárpolitika május elején közzétett tervezetének fényében a hazai támogatási rendszer jövőjével kapcsolatba ütköztettek véleményeket. Javaslatok hangzottak el arra vonatkozóan, hogy miként lehetne mérsékelni a támogatás-elszivárgást, az ágazat elöregedését, illetve hogyan lehetne az a vidéki életet, az agráriumot vonzó, kiszámítható és jövedelmező életpályává tenni a fiatalok számára.
A második szekcióban a magyar és nemzetközi sertéshús-piacot tekintették át a résztvevők, és a piaci lehetőségeket boncolgatták a sertéspestis árnyékában. Hazai hústermelő cégek vezetői számoltak be arról, hogy miként változtattak termelési és kereskedelmi politikájukon a gazdaságosság fönntartása érdekében. Javaslatok hangzottak el arra vonatkozóan, miként lehetne élénkíteni a belső fogyasztást, többek között a Kiváló Magyar Sertéshús-védjegyes termékek marketingjének erősítésével.
Hangsúlyos téma volt a sertéspestis terjedésének megelőzésének lehetőségei és stratégiája, illetve piacvesztés megakadályozása érdekében nemzetközi lobbi a regionalizáció érdekében, ami alapján lehetőség van egy ország betegségektől elismerten mentes területeiről sertéshúst értékesíteni.
Harmadik témakörben a hazai szójatermelés bővítésének lehetősége, illetve a nemzetközi szójapiac áttekintése került a porondra. Az előadók kiemelték, hogy a hazai szójaszükségletének csupán az egyötödét termelik meg a magyar gazdák. A szója „tudásigényes növény”, megfelelő szaktanácsadással, terméktanácsadással, fajtaválasztással költséghatékonyan megtermelhető sikernövény, a „jövő gabonája” lehet a szója. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a GMO-mentes magyar szója az igényes külföldi piacokon is keresett és jól jövedelmező termény lehet.
A konferencia előadásairól és vitafórumairól részletesen a Magyar Mezőgazdaság hetilapban olvashat.
