Stabilabb lehet a magyar tojástermelés

2017. március 22. 09:41
A vásárlók és a hazai tojástermelők érdekeit is védi a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletmódosítása, amely a vásárlók egyértelmű tájékoztatására kötelezi a kiskereskedőket. A szabályozás módosítására azért volt szükség, mert a kiskereskedelemben gyakorlattá vált, hogy a tojás kilogrammjára számított legmagasabb egységárat az előírtnál kisebb méretben jelölték, ami alkalmas a vevők megtévesztésére– tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A hétfőn életbelépett rendeletmódosítás szerint a tojás egységárát jelző számértéket az eladási, darabár számértékével azonos méretben kell ezentúl feltüntetni. A vevőbarát rendeletmódosítás segíti, hogy a vásárlók számára azonnal összehasonlítható legyen az eltérő méretű és tömegű tojások darabára a súlyra vetített egységárral. Az eddigi négy (S, M, L és XL) méretkategória szerint osztályozott tojásoknál ugyanis nem feltétlenül jelent meg a tényleges súly szerinti különbség, így a súlyra vetített ár nem volt olcsóbb a kisméretű tojásoknál a nagyobb méretűekhez képest.

A rendeletmódosítás egyúttal a hazai tojástermelők érdekeit is védi, hiszen az utóbbi időben jelentősen megnőtt a kisméretű (A-minőségű, ipari) tojás importja, ami sok esetben - a látszólagosan olcsóbb eladási ára miatt - hátrányosan érintette a magyarországi gazdák által termelt, magasabb kategóriába sorolt tojások értékesítését.

A Magyar Közlönyben decemberben megjelent jogszabályváltozás, „A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosítása” március 20-tól lépett hatályba.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

 

Kapcsolódó cikkek

Fizetés nélküli szabadság beleszámít a nyugdíjba?

2017. április 24. 07:58
Idén 2017.09.28.-tól elérem az öregségi nyugdíj korhatárt. A Baranya Megyei Kormányhivataltól kértem a szolgálati időm megállapítását. A határozatban három időszakot nem vesznek figyelembe: 1988.03.22.-09.12.-ig és 1989.01.01.-04.30.-ig. A jelzett időpontokban fizetés nélküli szabadságon voltam a munkáltató hozzájárulásával, saját családi ház építése jogán. Emlékeim szerint postai csekken fizettem az előírt járulékot. Az első időszakból bérjegyzékkel tudom igazolni a családi pótlék kifizetését, úgy tudom ennek feltétele volt a járulékfizetés. A két időszakra 30-30 napot vettek figyelembe. Van esélyem a többi idő elismerésére? A harmadik időszakot 1981.02.01-03.14-ig Munkakönyvi bejegyzéssel tudom igazolni. Az elutasítás indoka, hogy mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkaegységet ill. munkanapot nem teljesítettem. Villanyszerelőként minden munkanapot teljesítettem. Ha a Munkakönyv nem bizonyíték akkor mit kell tennem? A fenti időszakoknak csak azért van jelentősége, mert 40 nap hiányozna a 45 év szolgálati idő eléréséhez. Még egy kérdést szeretnék feltenni: jelenlegi munkáltatómmal közös megegyezéssel szüntetem meg a munkaviszonyomat. A szerződésbe beírták, hogy a felmentési időre alapbért kapok. Ez jogszerű?

Cafeteria 2017 - Felkészülni! Nagyot lehet koppanni

2016. szeptember 08. 10:15
Sok kihívást tartogat a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt a 2017-es cafeteriaátalakítás. A cégeknek alaposan át kellene gondolniuk, mit és hogyan módosítanak, ám várhatóan erre sokan nem fognak energiát fordítani. Az új rendszer túl bonyolult, immár alig célzott és nem támogatja az öngondoskodást sem - hangzott el egy szakmai konferencián.