Súlyos zavar van a magyar gabonapiacon: áramlik az ukrán áru az országba
2023. január 18. 12:13
Ukrajnából eddig több, mint 1,3 millió tonna kétes minőségű gabona és olajos mag - ebből 900 ezer tonna kukorica - érkezett hazánkba. Ez a mennyiség, valamint a tavaly bejelentett exportengedélyezési eljárás miatt a gabonapiac befagyott, a termelők sem itthon, sem exportra nem tudják eladni a terményeiket. Emiatt egyre kevésbé finanszírozhatók a tavaszi munkák, ami az elszabadult inputárak miatt eleve csökkenő műtrágya-felhasználás következtében már az ez évi termelést is veszélyezteti. A gazdákat tavaly ért 1000 milliárd forintot meghaladó kár mellett a rossz szabályozás miatt gyakorlatilag nem részesülnek kárenyhítésben. A nemzetgazdaság többi ágától eltérően nem, illetve késve és érdemben kisebb mértékben jutnak kedvezményes hitelekhez, amit most a gabonapiac befagyása csak tetőz. Mindeközben a fogyasztó az ukrán búzából készített kenyeret kénytelen megvásárolni - derült ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közleményéből.
Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül. Ezzel önmagában nem lenne baj, ha az eredeti ígéreteknek megfelelően ez az áru tovább menne Európába és Észak-Afrikába. Ezzel szemben az így beérkezett áru döntő többségét a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők, illetve a magyar malmok vásárolják meg. Az elszabadult energia- és inputárak következtében az ágazatban likviditási gondok keletkeztek. A fenti iparágak éves igényük töredékét vásárolták meg a betakarításkor, most pedig havi szükségleteiket nem magyar termelők árujával, hanem ukrán importból elégítik ki.
Mindez olyan időszakban sújtja a gazdákat, amikor a tavaly indokolatlanul bevezetett úgynevezett exportengedélyezési rendszer következtében Magyarország jelentős exportpiacokat veszített. A következmény egyértelmű, a termelők nem tudják értékesíteni készleteiket és emiatt nincs pénzük az esetenként duplájára, sőt többszörösére emelkedett energia, illetve inputanyagok beszerzésére. A kétes minőségű ukrán kukorica például 75-80 ezer forinton cserél gazdát tonnánként és emiatt a korábbi világpiaci árakkal többé-kevésbé szinkronban lévő 120-130 ezer forintos magyar kukorica ára 100 ezer forint alá csökkent, és ugyanaz történt a búzánál, ahol a 140 ezer forinttal szemben 110 ezres tonnánkénti ár figyelhető meg. Mindezek következtében az elmúlt hónapokban, aki egyáltalán értékesíteni tudta terményét, az is csak jól láthatóan 20-25%-os árcsökkenéssel tehette meg, ezzel is növelve saját veszteségét.
A gazdákat a 2022-es soha nem látott mértékű aszály következtében 1000-1200 forintra becsülhető kár érte. Az elhibázott kárenyhítési szabályozás következtében a magyar kárenyhítési rendszer ennek a töredékét ismeri el kárként azáltal, hogy irreálisan magas összehasonlító árakat alkalmaz. A mára kialakult piaci árak ezeket meg sem közelítik. Az előzőekből következik, hogy nem véletlen, hogy az 1000 milliárdos kárral szemben a kárenyhítésre 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A MOSZ időben felhívta a kormányzat figyelmét a problémákra, ennek keretében kezdeményezte a kárenyhítési rendszer szabályainak újragondolását, amire sajnos csak most kerül sor, ami már nem befolyásolja a 2023-as kárenyhítést. A szervezet ugyancsak tiltakozott az exportengedélyeztetési rendszer ellen, sajnos eredménytelenül. A MOSZ kiemelte, hogy a magyarországi gabonapiac lefagyása azonnali intézkedést igényel, ellenkező esetben veszélybe kerül az ez évi termelés, tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül.
forrás: agrarszektor.hu
Kapcsolódó cikkek
Idén is könnyebb lesz az öntözés
2024. március 01. 13:48
Teljes mértékben mentesíti a kormány a gazdálkodókat az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól az idei esztendőben is – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.
Klímaváltozás és karbonlábnyom
2023. március 16. 12:53
Mind a klímaváltozást fokozó anyagok mennyiségi csökkentésének igénye, mind pedig a klímaváltozás hatása miatt kénytelenek leszünk már középtávon is elmozdulni a ma használatos takarmányozási rendszerektől. A ma és a jövő dinamikus kihívásaira csak a takarmányok és a takarmányozási stratégiák folyamatos optimalizálásával válaszolhatunk.
Ez újabb takarmánynövények bevezetésével, a keveréktakarmányokban használt összetevők arányának megváltoztatásával, és különösen a melléktermékek nagyobb arányú felhasználásával járhat – mondta el az Állattenyésztésnek dr. Halas Veronika, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.
