Szeptember 15. után is tiltani kellene az ukrán gabona behozatalát

2023. június 22. 16:50
Az Ukrajnából a szomszédos országokba irányuló egyes mezőgazdasági termékek behozatali tilalmának szeptember 15-ig tartó hatályát meg kellene hosszabbítani - jelentette ki Nagy István agrárminiszter csütörtökön Varsóban, lengyel hivatali kollégájával, Robert Telusszal közösen tartott sajtóértekezleten.
Szeptember 15. után is tiltani kellene az ukrán gabona behozatalát
A kétoldalú megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Nagy István méltatta az öt uniós tagállam - Lengyelország és Magyarország mellett Bulgária, Románia és Szlovákia - közös fellépését az ukrán gabonaügyben. A közös akaratérvényesítésnek köszönhetően "ma már nem nemzeti, hanem európai uniós intézkedések hatására tudjuk védeni határainkat és a gazdáinkat" - emelte ki.
 
"Mindez azonban egy ideiglenes helyzet, amely jelenleg szeptember 15-ig van érvényben" - tette hozzá.
 
Robert Telus miniszterrel abban egyeztek meg, hogy ez a határidő túl rövid, hiszen például a kukorica aratása akkor még sok esetben tart, ezért mindenképpen hosszabbítást szeretnének elérni - mondta Nagy István. Közölte továbbá: lengyel kollégájától arra kért mandátumot, hogy a török féllel új gabonakiviteli tengeri útvonalak megnyitásáról tárgyalhasson a meglévő három fekete-tengeri kikötő mellett.
 
Úgy látta: a jelenlegi szolidaritási útvonalak nem teljesítik szerepüket, mivel a termékek az Ukrajnával szomszédos országokban maradnak. "Korábban 40-50 tonna gabona maradt nálunk, most 2,5 millió tonnáról van szó" - érvelt az agrárminiszter.
 
Mint elmondta, a cél az, hogy bővüljön a hagyományos tengeri szállítási útvonal, amelyen most az ukrán termékeknek csak a 12 százaléka megy ki. Ezzel csökkenne a nyomás a szárazföldi útvonalon, és csökkenne az EU belső piacaira nehezedő nyomás is.
 
Fontosnak nevezte az öt uniós tagállam együttműködésének fenntartását és bővítését. "Elkötelezettek vagyunk további együttműködésben (...), hogy közös európai megoldást találjunk e probléma kezelésére, ez fontos humanitárius, valamint szolidaritási cél" - hangsúlyozta.
 
Robert Telus fontosnak ítélte a fekete-tengeri út bővítésére irányuló magyar kezdeményezést, amelyet - mint mondta - Varsó támogatni fog. Egyúttal aláhúzta a szárazföldi szállítási útvonalak fejlesztésének szükségességét.
 
Telus elismerően beszélt a magyar fél érdemeiről a gabonaügyben létrejött öt tagállami koalíció létrehozásában. E szövetség fellépése nélkül az Európai Bizottság (EB) "egyáltalán nem látná a problémát" - jegyezte meg.
 
A lengyel miniszter is hangsúlyozta, hogy fontos e szövetség fenntartása. "Együtt küzdhetünk meg nemcsak az országaink számára fontos ügyekért, hanem igazából Európa jövőjéért is" - jelentette ki. Mint magyarázta, az ukrajnai háború befejezése után folytatódhat majd Ukrajna európai uniós integrációs folyamata, és ezzel együtt "újból előjön az ukrán termékek ügye". "Ha ma nem kényszerítjük rá az EB-t, hogy ennek kezelésére valódi eszközöket dolgozzon ki, a probléma visszaüt" - fogalmazott.
 
Közölte továbbá: a magyar kollégájával megállapodtak abban, hogy közös találkozót szerveznek Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszterrel annak érdekében, hogy közös megoldásokat keressenek a gabonaimport problémájának megoldására.
 
forrás: agrotrend.hu / MTI

Kapcsolódó cikkek

Újabb 171 milliárdot osztanak szét

2023. június 01. 12:16
Nagy István: 400 projekt részesül támogatásban a Vidékfejlesztési Program keretében.
 
A 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter a tárca sajtóközleményében.

Hiába a küzdelem, kiégett a kukorica a Kiskunságban

2024. augusztus 13. 17:42
Csupán töredéke várható a szokásos termésmennyiségnek.
 
Kiszárad minden, tombol a hőség, negyven fok körüli értékeket mérnek a tűző napon a füzespusztai tarlón – számolt be róla a Halasmédia. A pusztítás mértéke jól látszik a kukorica-termésátlagokon, hiszen a növények nem tudtak megfelelően fejlődni, a nagy hőségben megperzselődtek, leszáradtak a levelek. Már a szemképződéskor megjött a meleg, és ennek hatására besültek a kukoricaszemek.