Tavaly 12 halálos baleset volt a mezőgazdaságban
Az elmúlt évben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) „Fókuszban a mezőgazdaság – első a munkavégzés biztonsága” címmel kétéves országos munkavédelmi kampányt indított a mezőgazdaságban dolgozók kedvezőtlen munkakörülményeinek javítására. Az apropót az szolgáltatta, hogy 2016-ban rendkívül megnövekedett az agráriumban a halálos munkabalesetek száma, összesen 18 munkavállaló vesztette életét. A kampány alapvető célja a balesetek számának csökkentése, azzal, hogy ágazatban tevékenykedő munkaadók figyelmét felhívják a biztonságos munkavégzés szabályaira.
A kampányhoz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is csatlakozott. Tavaly a Mezőfalván megrendezett, „I. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow” elnevezésű szakkiállításon külön munkavédelmi standot biztosított az NGM égisze alatt működő Munkavédelmi Információs és Tanácsadó Szolgálat szakemberei és a megyei munkavédelmi hatóság munkatársai számára. Az elmúlt év őszén pedig az NGM szakmai közreműködésével a NAK „Biztonságos munkavégzés a terepen” címmel munkavédelmi témájú tájékoztató rendezvénysorozatot, roadshow-t tartott nyolc vidéki helyszínen.
Az NGM tájékoztatása szerint a felvilágosító tevékenység eredményesnek bizonyult! A tárca legfrissebb 2017. évi adatai alapján 837-ről 654-re csökkent a munkabalesetek éves száma, amelyből a 2016. évinél 6-tal kevesebb, azaz 12 volt halálos kimenetelű. Az adatok szerint az ágazatban egy év alatt több mint 22 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek száma és 33 százalékkal kevesebb végzetes kimenetelű munkabaleset történt. Az NGM kampány idén is folytatódik, csakúgy, mint a NAK munkavédelmi fórumsorozata.
otpagrar.hu
Kapcsolódó cikkek
Miért lesz folyton drágább a kenyér?
Közös ünnep, közös nyilatkozat
„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.
Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.
A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.
