https://www.youtube.com/watch?v=wd9gEtFPFzs

 

A Csizmadi-gazdaságban elsősorban szántóföldi zöldségeket termesztenek. Fő növényük a zeller és a cékla, de hagyma és a burgonya is jelentős területtel bír náluk. Ezek mellett öt hektáron bazsarózsával is foglalkoznak, ami Csizmadi Imre hollandiai tanulmányútjának a hozadéka.

 

– A bazsarózsa remekül beleillik gazdaságunk dinamikai működésébe, ugyanis a zöldségek ültetése és öntözése után, májusban úgymond holtidőszak volt nálunk. Alkalmazottainkat azonban egész évben foglalkoztatni kell, a bazsarózsát pedig éppen májusban kell levágni, így akadt munka arra az időszakra is. A gazdaság pénzforgalma szempontjából is előnyös, ugyanis a többi megtermelt termékeinkből származó bevételt legkorábban augusztusban tudjuk lekönyvelni. – A tavaly az Év Agráremberének választott Csizmadi Imre azt is elmondta, hogy a bazsarózsa értékesítése itthon nehézségekbe ütközik, mivel nehéz az áruházláncokba bekerülni, így minden esetben holland partnerekhez szállítják a virágokat, ahol robotizált virágcsokor-készítő technológiával kötik a babarózsa-csokrokat.

A bazsarózsa betakarítását 30-35 fővel oldják meg kézi munkaerővel, míg a zöldségek betakarítása automatizáltan történik.

Jelenleg is folyamatban van egy nagyszabású üzem létrehozása kertészeti üzemek korszerűsítése pályázat keretében, ezáltal a gazdaság négy termékét is teljes mértékben automatizáltan dolgoznák fel, a betakarítástól egészen a csomagolásig.

 

A klímaváltozás miatt más növények termesztésén is gondolkodnak Csizmadiék, példaként említette az édesburgonyát, amit itthon igen jó eredménnyel lehetne termelni. Azonban az édesburgonya esetében is szükséges az automatizálás, ami újabb technológiai eljárást igényel a profitábilis termesztés eléréséhez, ezért egyelőre ez még várat magára. Véleménye szerint a krumplit és hagymát nem lehet lecserélni vagy kivenni a termesztett növényeik listájából, ugyanis napjainkban, és várhatóan a jövőben is keresett termék. A zellert esetében pedig, a piaci ára hosszú ideje stabil, így jól lehet tervezni jövedelmezőségét.

Csizmadi Imre nem is az árakban, sokkal inkább a hazai tárolókapacitásban látja a zöldségágazat legnagyobb problémáját.

– Az ágazatban sokan nem mernek belevágni tárolóhelyek kiépítésébe, mert szinte lehetetlen hitel vagy más tőke bevonása nélkül létrehozni ilyen egységeket. Gazdaságunkban jelenleg 3000 tonnát tudunk elraktározni egy időben, amit egy 2019-es zöldmezős beruházással tudtunk kivitelezni. Később a tárolót feldolgozósorral is bővítettük.

 

Csizmadi Imre, a MAGOSZ ifjú gazda tagozatának a tagjaként nagy problémának látja Magyarországon, hogy a gazdaságok egymással versenyeznek, ahelyett – ahogy Hollandiában is – hogy összefognának.

 

– Mihamarabbi szemléletváltásra van szükség e tekintetben, ami a mai generáció feladata, csak így lehet versenyképesnek lenni az európai zöldségtermesztés-ágazatban – véli a szakember. – A MAGOSZ ifjú gazda tagozatában - már csak a tavalyi aszály miatt is - keressük a megoldásokat, hogyan lehetne a magyar öntözés-hatékonyságot minél magasabb szintre emelni, mint például az országos csatornahálózat korszerűsítésével, tisztításával, ugyanis koránt sincs kihasználva az a Magyarországra beérkező hatalmas vízmennyiség, amivel öltözni lehetne kiváló termőföldjeinket.

 

Emellett a generációváltással járó gazdaságátadásról is egyeztetések zajlanak, amelynek gördülékenysége a mai napig tisztázatlan

– hangsúlyozza a Csizmadi-gazdaság vezetője, ahol gördülékenyen ment a gazdaságátadás, ami főként Imre jó ötleteinek, valamint szülei rugalmasságának, fiuk kibontakoztatásának volt köszönhető. Szerinte a gazdaságátadás során tisztelni kell a szülőket, ugyanakkor egyenrangú félként kell tekinteni egymásra, és mindenképpen a kompromisszumra való törekvést kell szem előtt tartani a sikeres gazdaságátadás érdekében.

 

forrás: magyarmezogazdasag.hu