Tíz százalék fölött nőttek a keresetek

2018. június 22. 08:22
2018. áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 322 400 forint, a nettó átlagkereset 214 400 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8,2, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH.

2018. áprilisban:

● A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 340 600 forint volt.

● Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető.

● A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2018. január–áprilisban:

● A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 322 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 335 000 forint volt.

● A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (625 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (206 500 forint).

● A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 298 800 forint volt.

● Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 214 400 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 222 900 forintra becsülhető.

● A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8500, illetve 7500 forint.

● A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,4, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.

● A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,1 százalékkal emelkedett.

● A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 337 900 forint volt, 12,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Hatnapos ellenőrzés-sorozatot tartott a fővárosi „Bulinegyedben” a NAV és a NÉBIH

2017. július 20. 08:31
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezésében hatnapos célellenőrzést tartottak a NAV és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei Budapest VI. és VII. kerületeinek vendéglátó- és szórakozóhelyein. A razzia során 43 egységet ellenőriztek, 169 alkoholos termék tételt zároltak és 47 hatósági eljárás indult. 1 vendéglátóhely esetében a teljes körű működést, míg további 6 üzletben az ételkészítő tevékenységet függesztették fel azonnali hatállyal a NÉBIH ellenőrei. A hivatal laboratóriumában 20 alkoholos termék mintát vizsgáltak, amelyekből 3 terméknél találtak analitikai problémát a szakemberek.

Fokozódik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentősége

2018. augusztus 15. 09:07
ercenként száznegyven fővel gyarapszik a Föld lakossága, 2050-re a világ népessége elérheti a kilencmilliárdot. Ebből adódóan egyértelmű, hogy bővül az élelmiszerek iránti igény, szakértők szerint világszinten akár 60 százalékkal. Az élelmiszer értéke, jelentősége határozottan megnő, közben a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az egyre szűkülő erőforrásbázisok korlátozzák az élelmiszer-termelést. Ma a hétmilliárd földlakó élelmiszer-szükségletét 1,6 milliárd hektárnyi szántó- és ültetvényterületről fedezik, és a terület csak korlátozottan növelhető. A bővülő kereslettel szűkülő lehetőségek állnak szemben, ráadásul világszerte differenciált fogyasztói igényekkel kell számolni, a tömegtermelés mellett a magas minőségű élelmiszerek iránti kereslet is nőhet.