Tíz százalék fölött nőttek a keresetek

2018. június 22. 08:22
2018. áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 322 400 forint, a nettó átlagkereset 214 400 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8,2, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH.

2018. áprilisban:

● A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 340 600 forint volt.

● Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető.

● A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2018. január–áprilisban:

● A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 322 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 335 000 forint volt.

● A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (625 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (206 500 forint).

● A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 298 800 forint volt.

● Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 214 400 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 222 900 forintra becsülhető.

● A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8500, illetve 7500 forint.

● A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,4, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.

● A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,1 százalékkal emelkedett.

● A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 337 900 forint volt, 12,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Hatósági belső vizsgálat a több tízmilliárdos vetőmagbiznisz miatt

2017. október 31. 08:44
Belső vizsgálatot folytat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azzal kapcsolatban, miért lassult le az exportra szánt szántóföldi vetőmagok minősítése és okmánykiadása az utóbbi időszakban. Ágazati szakértők szerint a mai helyzet – elsősorban a takarmánykukoricánál – évi több tízmilliárd forintos kivitelt veszélyeztet. A Nébih viszont úgy látja, hogy az ügyintézési idő csak néhány nappal hosszabbodott meg, a minősítő bizonyítványokat pedig időben megkapják a piaci szereplők.

Szüksége van-e élelmiszeriparunknak az uniós tagságra?

2016. augusztus 17. 08:02
Nem szabad elfelejteni, hogy nettó agrárexportőr ország vagyunk, és a kivitelünk 80%-a az EU-ba irányul, így egyértelműen szükségünk van az európai piacra - hívta fel a figyelmet Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. PR és vállalati kapcsolatok igazgatója a Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumán. Az ágazatba nagyon kevés fejlesztési forrás érkezett az EU-csatlakozás óta, így nem is csoda, hogy lemaradt a versenyben. Bár a támogatási rendszer közelmúltbeli átalakításának köszönhetően az élelmiszeripar két operatív programból is forráshoz juthat, egyelőre úgy tűnik, hogy a pénzek felhasználása nem megfelelő hatékonysággal történik.