Több pénz jut a mezőgazdaságnak a jövő évi költségvetésben

2017. május 11. 09:01
Nemzeti agrártámogatásokra csaknem egymilliárd forinttal több juthat jövőre – írja a Magyar Hírlap szerdai száma. Emellett az agrártárca százmilliókkal költ többet az iskolagyümölcs- és az iskolatej-programokra a jövő évi költségvetés tervezete szerint. Az unió által térített támogatások esetében a tárca 425 milliárd forint kifizetésével kalkulál

A kormány célja a nagy hozzáadott értéket képviselő, a foglalkoztatás szempontjából meghatározó ágazatok, azaz az állattenyésztés vagy a kertészet jövedelemtermelő és versenyképességének erősítése, így a vidék népességmegtartó képességének javítása. Az agrártárca nemcsak fenntartaná a nemzeti költségvetésből eddig finanszírozott programokat, hanem új állami támogatási lehetőségeket is megnyitna. A tárca szerint a 2018. évi költségvetés tervezetében szereplő összegek garantálhatják ezen célok megvalósítását – közölte a Magyar Hírlap megkeresésére a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

Az FM fejezetében kiemelkedő jelentőségű a „Nemzeti agrártámogatások” előirányzat, ezekből a forrásokból számos, az agrártermelést segítő konstrukciót támogatnak, például a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programot is. Nemzeti agrártámogatásokra a jövő évi költségvetés tervezete szerint 78,560 milliárd forint áll rendelkezésre, ami az idei 77,597 milliárd forinthoz képest 963 millió forint többletforrást jelent. Átmeneti nemzeti támogatásra mintegy 26 milliárd forintot fordíthat a tárca 2018-ban. Ebből az összegből a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a kecske-, valamint a dohányágazat kaphat támogatást.

Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a baromfi- és a sertéságazatra, mivel azok közvetlen uniós forrásokból nem részesülnek, így a tenyésztőknek a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatási konstrukciókra szükségük van. A baromfiágazatban a termelőket segítő állatjóléti támogatás megemelt összegű, tizenkétmilliárd forint lesz. Az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint a tenyészbaromfifajok állatjóléti támogatásának 1,2 milliárd forintos keretösszege jövőre is megmarad.

Ha Magyarország kezdeményezésére az Európai Bizottság dönt egy – a madárinfluenza hatásait csökkentő – krízistámogatás nyújtásáról, úgy annak nemzeti részét is ezen előirányzatból finanszíroznák.

A sertéságazatban is meghatározó szerepet töltenek be az állatjóléti támogatások. A sertéshízók után igénybe vehető támogatást az Európai Bizottság és a közösségi jogszabályok által engedélyezett, legfeljebb 9,144 milliárd forintos keretösszeggel hirdethetik meg jövőre. Emellett 2018-ban is számottevő összeget, 8,62 milliárd forintot fordítanak a tenyészkoca állatjóléti támogatásra. Jövőre is lesz sertésstratégia-program, 1,1 milliárd forintos keretösszeget különítettek el erre. Az állattenyésztési feladatok támogatására az idei évhez hasonlóan 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre, így javítható a hazai tenyésztőszervezetek, a magyar állattenyésztők versenyképessége.

A tárca jövőre is figyelmet szentel az állategészségügyi intézkedéseknek. Az állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatására – a tervek szerint – 10,5 milliárd forintot, az állati hulla biztonságos elszállítására a 3,6 milliárd forintot irányoznak elő.

Szintén a „Nemzeti agrártámogatások” előirányzatból finanszírozzák majd a mezei őrszolgálatokat, a különböző mezőgazdasági hitelkonstrukciókhoz tartozó kamat-, kezesi és díjtámogatásokat, valamint számos, az állattenyésztéshez és növénytermesztéshez kapcsolódó csekély összegű támogatási konstrukciót egyes speciális ágazatokban (fűszerpaprika, tenyésznyúl, méhészet). A Méhészeti Nemzeti Program 105,5 millió forint többletforráshoz jut.

A „Nemzeti agrárkárenyhítés” előirányzatában 4,3 milliárd forintnyi forrás garantálja a termelői befizetések mellé kötelezően előírt állami hozzájárulást. Így a kárenyhítési igényeket teljes mértékben kifizethetik, sőt a kiépülő országos jégeső-elhárítási rendszer működési költségeit is ebből finanszírozzák. A nemzeti támogatásokból különítenek el 1,2 milliárdot tanyafejlesztésre, cél a családi gazdaságokra épülő agrárközéposztály megszilárdítása, a kisállattenyésztés megerősítése a helyi élelmezésben. Az EU-társfinanszírozással működő támogatások közül folytatódik például a népszerű „Igyál tejet Program”. Jövőre százmillió forinttal magasabb összeget, azaz 4,3 milliárd forintot használhatnak fel a társfinanszírozott program nemzeti forrásigényére. Ez évhez képest 561 millió forinttal több, 2,287 milliárd forint jut az iskolagyümölcs-programra. Jelenleg több mint 2100 általános iskola 551 ezer 1–6. osztályos tanulója vesz részt a programban.

Az Európai Unió által térített közvetlen és egyéb piaci támogatások esetében az agrártárca 2018-ban összesen 425,5 milliárd forint kifizetésével kalkulál. Ebből 410,1 milliárd forint a közvetlen (terület és állatalapú) támogatások, míg 15,4 milliárd forint a piaci támogatás és az uniós finanszírozású állategészségügyi programok összege.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Magyarország 90 év alatt megduplázta erdőterületét

2017. március 22. 09:40
Magyarország 90 év alatt megduplázta erdőterületét, ami azt jelenti, hogy az országban mintegy 2 millió hektár erdő van; ez az ország területének több mint 20 százaléka - közölte a földművelésügyi miniszter az Erdők Világnapja alkalmából rendezett ünnepségen.

Újabb magyar sikersztori: tatai garázsból az óriásvállalatok világába

2017. március 22. 09:43
Képtelenségnek hangzik, de 2017-ben mindennaposnak számít, hogy a borászatoknak fogalmuk sincs, miből tevődik össze egy üveg bor ára, a gazdák nem tudják, hogy a tehenük mennyi profitot hoz, figyelmetlen traktorosok pedig rossz táblát permeteznek, óriási károkat okozva. Milliárdos „tévedésekről” beszélünk, így nem véletlen, hogy egy tatai startup ezeket a problémákat felismerve indította el a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik leglátványosabb projektjét. Az AgroVIR néhány éve még egy garázscég volt, ma pedig - az agrárium digitális fejlődésére alapozva - a szektor óriásvállalatainak szállít komplex vállalatirányítási rendszereket, olyan megoldásokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban dolgozhatnak, időt és pénzt takaríthatnak meg, jobban kihasználhatják a termőterületeiket, állatállományukat vagy a gépparkjukat. Maróti Miklóst, a cég ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről, arról, hogyan működik az általuk fejlesztett rendszer, hogy hogy lehet hosszú távon megragadni egy ilyen gyorsan fejlődő ágazatban, és arról, hogy mennyire nyitottak az agronómusok a digitális lehetőségekre.