Továbbra is hosszabb időszak alatt teljesíthetőek a közérdekű adatkérések
A közérdekű adatokat 15 + 15 nap helyett 45 + 45 napos határidővel kell kiadni
A személyes adatok bizalmasságával szemben fő szabályként a nyilvánosság elve érvényesül a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában. Mindkét kategória nyilvánosságának az oka végsősoron az állam részvétele.
Az Infotv.3.§-a alapján közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Az Infotv.3., illetve 26.§-a alapján közérdekből nyilvános adatnak minősül a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.
Alapvető szabály, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (tehát nem csupán az államnak és az önkormányzatoknak, hanem mindenkinek, aki ilyen adatot birtokol) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján – a törvényben megállapított kivételekkel - bárki megismerhesse. Ilyen igény esetén fő szabály szerint 15 napon belül kell az érintett adatokat rendelkezésre bocsátani, mely határidő indokolt esetben további 15 nappal meghosszabbítható. 2021. február 22. napjától kezdődően azonban a 15 napos határidő az adatkérő tájékoztatásának kötelezettségével 45 napra módosult, melyet további 45 nappal meg lehetett hosszabbítani, ha valószínűsíthető, hogy az adat kiadása a közfeladat ellátását veszélyezteti. Ezen szabályok hatályát hosszabbította meg a 2021. évi CXXX.tv. 26.§-a a továbbiakban is.
Kitolódó bírósági jogorvoslat
Mindazon esetekben, amikor a 15 napos határidő 45 napra módosul és az adatigénylés elutasításra kerül, az igénylőt az elutasítás indokairól, valamint az őt az Infotv. alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről az igény beérkezését követő 45 napon belül, de legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napon belül kell írásban vagy – ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni kell.
A NAIH azt kéri az ünnepek alatt ne legyünk annyira kíváncsiak
A NAIH 2021. december 17. napján közzétett közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatigénylés menetét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályozza, mely szigorú válaszadási határidőket szab ki a közérdekű feladatot ellátó szervekre (15+15 nap). A veszélyhelyzet idején azon szervek számára, melyek veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatokat látnak el és ezen feladataik ellátását kockáztatná, a közérdekű adatigénylésekre történő válaszadás határideje hosszabb (45+45 nap). Az információszabadságot felügyelő szerv vezetőjeként külön megkéri arra az adatigénylőket, hogy az ünnepek alatt vegyék figyelembe azt, hogy sok állami, önkormányzati szervnél igazgatási szünetet rendeltek el, illetve a munkatársak szabadságuk alatt otthonukban pihennek, családjuk körében ünnepelnek. A felügyeleti szerv szerint mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd