Túl vagyunk a hazai diószüret felén
2023. november 02. 13:49
Csalódást keltően alacsonyan alakultak a terméshozamok. A várttól – akár jelentősen – elmarad az idei hazai diótermés – és az ára is.
A betakarítási szezon november közepén zárul, pontosabb értékelés akkorra várható. Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a tavalyi, súlyosan aszályos évhez képest idén jobb szezonra számítottak, hiszen bőven esett csapadék, és a tavaszi fagyok sem okoztak károkat a diósokban, illetve a szemek mérete is megfelelő.
Kártevők a kiskertekben
Csakhogy a baktériumos betegségeknek a sok csapadék kedvezett. A megfelelő gépesítettséggel bíró, nagyobb gazdaságokban ezt a kórokozónyomást ki tudták védeni, a kisüzemekben, kiskertekben viszont általában más a helyzet, ez igaz Csongrád-Csanád vármegye kiskertjeire is; a vármegyében összesen 150-170 hektáron termesztettek diót.
Hazánkban a dióburok-fúrólégy most már minden évben megjelenik, de a nagyüzemekben okozott kárnál sokkal veszélyesebb kártételt okoz a kiskertekben, ahol nem tudnak megfelelően védekezni ellene. Egy diófa gyakran 6-10 méter magas, háti permetezővel, egyéb házi praktikákkal a hobbikertész nem boldogul.
A szomszéd is kell hozzá
– A dióburok-fúrólégy invazív faj, Amerikából került hozzánk Svájcon keresztül: nagyon hasonlóak nálunk a klimatikus viszonyok ahhoz, amit a tengerentúl megszokott, de itt nincs természetes ellensége, viszont a hazai 9 ezer hektárt meghaladó dióültetvény terített asztal a számára – fogalmazott az elnök. Ha a nagyüzemekből fegyelmezett védekezéssel ki is verhető, a kiskertekben található diófákon megmarad, és onnan vissza-visszatér.
A betakarítási időszak kezdetéig legalább tíznaponta-kéthetente védekezni kellene a kártevő ellen, ami legalább 4-6 permetezést jelentene. Ez kiskertben megoldhatatlan, ráadásul az összes szomszédnak is így kellene tennie, különben jövőre minden kezdődik elölről.
Létezik pár olyan új növényvédelmi megoldás, amelyek csak a zöld burokban táplálkozó lárvákat pusztítják, de a dióbélbe már nem kerülnek bele – egyelőre azonban a cseresznyelégyhez hasonlóan döntően kontaktszerekkel védekezhetünk ellene a kiskertekben.
Olcsóbb az ukrán
A szakma nem számol jelentős áremelkedéssel a száraz, héjas dió, illetve a dióbél tekintetében, miközben költségeik jelentősen nőttek. A dióbél nagybani ára az importnál 2800–3500 Ft/kg, hazai I. osztályú terméknél 4000–4400 Ft/kg, ami most jellemzően a fogyasztói piacokon 4000–5200 Ft/kg közötti árat jelent. Az ukrán és a moldáv dió minden évben megtalálja az utat a magyar piacra. Főleg az ukrán ömlesztett dió minősége kétes, és pár száz forinttal olcsóbb is, mint a hazai. Nem ritka, hogy magyar dióként kerül forgalomba.
Elszabadult költségek
A dió termelői árai folyamatosan zuhannak. 2016–2021-ben 400–500 Ft/kg körül alakult a nyers, héjas dió nettó termelői ára, tavaly 350–400 Ft/kg, idén pedig inkább a 300 Ft/kg körül, vagy alatta libeg. Ugyanez igaz a szárított, osztályozott, zsákolt héjas dióra: 2016–2021 között 3,0 €/kg körül mozgott a 32+ méretkategóriájú dió átlagára, idén 2,0–2,5 €/kg közé várható.
Az árcsökkenés azért is hozza nehéz helyzetbe a termelőket, mert az elmúlt két évben mintegy 50 százalékkal nőttek a termelési költségek. Az árzuhanás oka alapvetően a beáramló olcsó import (kaliforniai, chilei, ausztrál héjas dió, ukrán, moldáv és román dióbél), ami nyomottan tartja az európai árakat. Mindezek miatt a termelés hatékonyságának jelentős növelése nélkül (vagyis elérni a jelenlegi 1–2 t/ha-ról a 3–4 t/ha-os terméshozamot) versenyképtelen lesz a hazai diótermelés.
forrás: agrotrend.hu
Kapcsolódó cikkek
Jelentősen nőtt hazánk agrár-külkereskedelme tavaly
2024. március 07. 17:03
Tavaly az agrárexport értéke elérte a 13,4 milliárd eurót, ezzel 3,5 milliárd euróval többet értékesített hazánk a külpiacokon, mint amennyit importált. Az agrárium adta a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többlet 38 százalékát. A hazai agrárszektor túlmutat az alapanyaggyártáson, az export 74 százaléka feldolgozott termékekből állt az elmúlt évben.
Bőven jut exportra is a magyar tormából
2024. március 27. 17:43
A hazai piac mellett bőven jut exportra is a kiváló minőségű magyar tormából. A mintegy 1228 hektárnyi termőterülettel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének – állapította meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerdán kiadott körképe.
